Hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia

Hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia

Írta: Szentmiklósi Miklós. A tananyag, a kérdések és a válaszok a szerző saját szellemi termékei, a megjelölt felhasznált irodalom alapján és az NKH által 2011-ig honlapjukon nyilvánosan közzétett vizsgakérdések alapján készültek. Bárki szabadon használhatja és tanulhat, taníthat belőle, de változtatni rajta a szerző engedélye nélkül tilos. Kiadni, pénzért árulni a tananyagot és a kérdéseket tilos. Más művekhez felhasználni, idézni belőle a forrás és a szerző megjelölésével szabad.

A tananyag és a kérdések elkészítéséhez felhasznált irodalom:

A Duna magyarországi szakaszának vízvonal térképe

Balaton és Sió-csatorna hajózási kézikönyve, Deák István, HM Térképészeti Kht. 2009

Hajók kézikönyve, főszerkesztő Kom Ferenc, Műszaki könyvkiadó, Budapest 1981.

Az általános meteorológia, időjárástan és éghajlattan alapjai, Dr. Botvay Károly

Víziutak és hajóutak

Víziútnak a hajózásra használható és arra kijelölt természetes vagy mesterséges vízfelületeket nevezzük (tavak, folyók, illetve csatornák).

A hajóút a víziútnak hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része. Az egyes hajóutakat a jellemző hullámmagasságuk alapján hajózási zónákba sorolják. A hajózási zóna a hajóút osztályozása az 5%-os valószínűségű legnagyobb mértékadó hullámmagasság alapján:

1. zóna: 2,0 méter
2. zóna: 1,2 méter (pl. Balaton)
3. zóna: 0,6 méter (összes egyéb hazai tó, valamint minden hazai folyó)

Folyóvizeken a meder esése alapján megkülönböztetünk:

Felső szakaszt (nagy esés és sebesség, szűk meder, kis mélység)
Középszakaszt (közepes sebesség és szélesség, nagyobb mélység, kanyarulatok)
Alsó szakaszt (kis esés, széles meder, sok hordalék, szigetképző)

Jogilag nemzeti víziútnak minősül az a víziút, amelyet nemzetközi szerződés nem minősít nemzetközinek.

A folyók szakaszait a folyamkilométer azonosítja, melyet a torkolattól mérnek. (pl. Mohács, kikötő: 1448 fkm)

Tavakon a helymeghatározás a földrajzi koordinátarendszer szerint történik. (pl. Balatonfüred, hajóállomás: N 46⁰ 57,3’; E 017⁰ 54,8’)

A hajóút geometriai jellemzői:

legkisebb mélység
legkisebb szélesség
legkisebb szabad űrszelvény magasság

A hajóút dinamikai jellemzői:

vízállás
vízsebesség
gázlómélységek

Hajózási nagyvízszint (HNV): az év jégmentes részének vízállás adataiból számított 1% tartósággal érvényesülő magas vízhozamhoz tartozó vízszint.

Hajózási kisvízszint (HKV): az év jégmentes részének vízállás adataiból számított 94% tartósággal érvényesülő vízhozamhoz tartozó vízszint.

Hajóút vízmélység: a víziúton a HKV-nél a hajóútban mért vízmélység.

Útiterv készítésénél a hajóút geometriai és dinamikai jellemzőit, valamint az ideiglenes korlátozásokat kell figyelembe venni.

Folyószabályozás, kitűzés

A folyók a hegyekből érkező csapadékvizet szállítják a tenger felé. Szabályozás nélküli folyók élővilága csodálatos és zavartalan, azonban a hajózás szabályozatlan folyókon nem vagy alig lehetséges. A folyószabályozás bár jelentős ökológiai károkozással jár, előnyökkel is bír: magas vízhozamok levezetése, energiatermelés, öntözés, hajózhatóság biztosítása.

A kotrás az egyik fő folyószabályozási művelet: a mederanyag eltávolítása, kitermelése.

A hajózást befolyásoló műtárgyak és mederformák

A zátony a természetes vizekben a víz mozgása és a hordalék lerakódás miatt kialakuló kis mélységű mederrész. A zátonyt szemmel is észre lehet venni: felszíne fölött a víz sima, alsó harmadában örvényes.

Limánynak nevezzük a víz forgó, örvénylő mozgását.

Műtárgyak lehetnek:

állandó hidak
nyitható hidak
hajóhidak
vízlépcsők

A mederben lévő alakzatok, műtárgyak okozhatnak eltámasztó, vagy beeső, illetve forgó vízmozgást. A folyami kikötők bejárata pl. beeső, forgó vízmozgást okoz.

Vízierőművek, vízlépcsők hatása a hajózásra

A vízlépcsők a víz duzzasztására szolgálnak, főként energiatermelési céllal: a felvízi szakaszról leengedett víz turbinát forgat. A vízlépcsőknek a hajózásra jelentős hatásuk van: a visszaduzzasztás miatt távolabb állandó a vízsebesség, a vízlépcső közelében kismértékben csökken. Normál duzzasztásnál a felvizet magasan tartják, nem túl sok vizet eresztenek át a turbinákon, ezért a vízmélység növekszik, a vízsebesség kicsi, illetve fokozatosan csökkenő a vízlépcső közelében.

A szakaszos vízátbocsátású üzemmódban működő vízlépcsőt csúcserőműnek nevezzük.

Az állandó híd hídnyílásainak szélessége és magassága adottak, áthajózáskor figyelemmel kell lenni a jelzésekre (pl. ajánlott hídnyílás; tiltott áthaladás, egyirányú forgalom a hídnyílásban, stb.). A szabad űrszelvény magasság és a hajóút szélessége korlátozott, a hídpillérek örvényeket kelthetnek.

Nyitható híd elemeit függőlegesen, esetleg vízszintesen mozgatva rendszeres időközönként felszabadítják a hajóutat.

Hajóhíd hajótestekre épített vasúti vagy közúti pálya.

A hajózást az ún. nyomvonalas létesítmények is akadályozhatják:kompkötelek, átfeszítések.

Hidrológia

A vízhozam a folyó által egységnyi idő alatt szállított víz mennyisége (m3/sec). Nagy vízhozamnál a víz sebessége, a vízfelület mérete és az uszadék mennyisége nő, lecsökken a vízfelszín feletti szabad magasság. Megkülönböztetünk még közepes és alacsony vízhozamot. Közepes vízhozamnál a hajózás feltételei kedvezők, közepes a vízsebesség és kevés az uszadék. Alacsony vízhozamnál a hajóút leszűkül, gázlók jelennek meg.

Csatornahatás: keskeny mesterséges csatornákban és alacsony vízhozamoknál megfigyelhető jelenség: a hajó előtt tolt vízfal csak lassan tud a hajó mellet hátrafelé áramolni, ezért a hajó alatt lecsökken a vízmélység. Lassú sebességgel haladva csökkenthető.

A vízmélység az adott szakaszon meghatározott vízállásból számolható ki, csakúgy, mint a szabad magasság. A napi vízállás adatokat a vízállásjelentésből tudhatjuk meg (pl. www,hydroinfo.hu). A vízállás a vízmérce nulla pontjától mért távolságot jelenti, azaz a mederkeresztmetszetben kialakult vízhozam vízszintmagasságát. A vízmérce deciméteres beosztású, rajta pl. az 5-ös szám= 50 cm.

A hajó-meder távolságot figyelembe véve, a vízállás és a gázlóadatok alapján határozzák meg a hajó engedélyezett merülését. A hajózási hatóság és a víziút fenntartója rendszeresen közzéteszi a mélységadatokat (gázlóviszonyok).

Magyarország víziútjai

A Duna Rajka és Gönyű között felsőszakasz, alatta középszakasz jellegű.

Rajka és Szap között a Cunovoi vízlépcső (Dunacsúny) vízmennyiségének függvényében kishajókkal időszakosan hajózható. A Dunakiliti vízlépcső és fenékgát elzárja a teljes medret, csak megkerülésével lehet hajózni. Szap alatt nagyhajózásra is alkalmas a meder.

A Duna Szap-Gönyű közötti szakaszán a Bősi vízlépcső csúcsüzeme miatt ingadozó a vízmélység és a vízsebesség.

Gönyűtől Bokig (a déli határig) a folyó megfelelő vízállás esetén kedvezően hajózható.

A Duna hajózható mellékágai:

Szigetközi mellékágak: a Mosoni-Duna Rajkától Gönyűig szabad folyású, kishajókkal hajózható, fontos települése Győr.

Szentendrei Dunaág: kb. 30 km hosszú, jelentős kikötői Szentendre, Tahi és Dunabogdány.

A Ráckevei-Soroksári Dunaág („RSD”) a Kvassay-zsilip (Csepel) és a tassi zsilip között duzzasztott, kedvtelési céllal használt vízterület. Fontosabb települések: Budapest, Ráckeve, Dunaharaszti.

A Duna hajózható mellékfolyói:

Vág: kishajókkal állandóan hajózható, Komáromnál torkollik a főágba.

Sió: a Balaton vízeresztésekor (Siófoki zsilip) hajózható teljes hosszában (Sió-csatorna), csak egyirányú hajózás engedélyezett. A Kapos torkolatától bővebb vizű, Keselyűsnél árvízi kapu található, ezt követően torkollik a Dunába.

Dráva: Barcsig felsőszakasz jellegű, a felsőbb folyószakaszon csúcserőműként működő vízlépcsők épültek, a vízsebesség és mélység emiatt ingadozó.

Tisza

Az ukrán határtól Dombrádig felső szakasz jellegű, Tiszabecs és Vásárosnamény között csak kishajókkal és csónakkal hajózható.

Záhony alatt nagyhajózásra is alkalmas. Dombrád és Kisköre között a Tisza duzzasztott, Tiszalöknél és Kiskörénél vízlépcsők működnek. A Tisza vízmélysége alacsony, vízhozama ingadozó. Jelentős települések: Tokaj, Szolnok, Csongrád, Szeged. A Tiszán és mellékfolyóin nagy számban üzemelnek köteles kompok, ezekre ügyelni kell.

A Tisza hajózható mellékfolyói:

Szamos: Vásárosnaménynál torkollik a Tiszába, sekély folyó.

Bodrog: a teljes magyar szakasz duzzasztott, kicsi a vízsebesség, köteles kompok jelentenek akadályt. Fontosabb parti település: Sárospatak.

Keleti-főcsatorna: mesterséges csatorna, Tiszalöktől a Körösig kishajókkal hajózható. Balmazújvárosnál duzzasztómű szabályozza a vízszintet.

Sajó: igen sekély, csak az alsó szakasza hajózható kishajókkal.

Körösök: teljesen duzzasztott folyóvizek, a duzzasztóművek Békés, Békésszentandrás, Bökény településeknél találhatók. Jelentős települések Szarvas, Gyomaendrőd.

Maros: nagyhajóval Makóig hajózható, Szegednél folyik a Tiszába.

Tavak

Balaton: 600 km2 nagyságú tó, átlagos vízmélysége 3-4 méter. A meder anyaga főként iszapos, néhol homok és agyag, márga, horgonyzásra szinte mindenhol alkalmas. A déli parthoz közeledve ugrásszerű mélységcsökkenés tapasztalható, az ún. marás, ez a szél hatására átsodródott mederanyag lerakódása. Az uralkodó szélirány az északnyugati (a viharok is főleg erről érkeznek) és a délnyugati. A Balaton a Zala folyóból ill. a Bakonyból érkező patakokból és a csapadékból kapja a vízutánpótlást. Siófoknál csatorna (hajózsilippel) épült a felesleges víz leeresztésére. Hazai vizeinken a legnagyobb hullámok a Balatonon fordulnak elő (2. hajózási zóna) ezért a hajóknak itt van szükségük a legnagyobb szabadoldalra. (min. 0,3 m).

Meteorológia

Az időjárás fő alakítói a légköri képződmények, elsősorban a ciklon és az anticiklon. A ciklon az óramutató járásával ellentétesen mozgó, belsejében alacsony nyomású légörvény, szeles, csapadékos időt okoz. Az anticiklon az óramutató járásával megegyezően forgó, belseje felé haladva a légnyomás nő, napos, csendes időt okoz.

Időjárási frontok a meleg és a hideg levegő érintkezési vonalán alakulnak ki, nagy sebességgel haladva:

hidegfront: az érkező hideg levegő kiszorítja a meleg levegőt, gyors és hirtelen időjárás változást okoz, a nyári időszakban gyakran viharokkal tarkítva. Előjelei: légnyomáscsökkenés, szélirány hirtelen megváltozása.
melegfront: az érkező meleg levegő felemelkedik a hidegebb levegőtömegen, borult égbolt, hosszas esőzés kíséri. Előjelei: emelkedő légnyomás, felhőzet és szélirány változás.

A szelet a Nap melegítő hatására bekövetkező légnyomáskülönbség okozza, a magasabbról az alacsonyabb nyomású hely felé fúj. A domborzat, a Coriolis erő és a helyi felmelegedésekből eredő felszálló (vertikális) légmozgások befolyásolják a szél irányát és sebességét. A szélerősséget a Beaufort-skála jellemzi (0-szélcsend-…12-orkán).

Tavak, tengerek partjain a reggeli és esti órákban még szélcsendes napokon is kialakulhat a hőmérsékletkülönbség hatására vízi és parti szél:

vízi szél: Napfelkeltekor és utána; a part felett hamarabb felmelegszik a levegő és felemelkedik, a víz felől hűvösebb levegő áramlik be a helyére.
parti szél: Naplementekor a víz nagyobb hőtároló képessége miatt a melegebb levegő felfelé száll, a helyére a part felől hűvösebb levegő áramlik.

A csapadék (eső, köd és a havazás) a láthatóságot csökkentik. Köd úgy keletkezik, hogy a melegebb, nedves levegő a hideg vízfelülettel érintkezve lehűl, belőle a nedvesség kicsapódik.

Gyakorló kérdések

Hogyan készít Ön hajózás előtt útitervet?

A hajó fő méreteinek és a víziút áthajózási feltételeinek figyelembe vételével, valamint a várható időjárás adatainak megismerésével.

Mi az útiterv fogalma?

A hajó áthajózási feltételeinek megtervezése az adott útvonalon.

Mi befolyásolhatja az útitervet?

A víziút műtárgyai és az időjárás, illetve a vízállás.

Milyen adatokat szerez be Ön egy folyóvízen tervezett túra útitervéhez?

A vízállás adatai gázlómélységek, szabad űrszelvénymagasság a hidak alatt, esetleges korlátozások.

Az időjárás mely jelenségei akadályozzák a hajózást?

A szél (hullámzás) és a csapadék (eső, köd).

Hogyan értesül arról, hogy a folyók egyes szakaszain nem elegendő a vízmélység a hajózáshoz (gázlók alakultak ki)?

A hajózási hatóság közleményéből, hiszen a gázlókat külön tábla nem jelzi.

A folyóknak milyen jellemző szakaszai vannak?

Felső, középső és alsó szakasz.

Mi a felső szakasz jellemzője folyón?

Nagy vízsebesség, és nagy mederesés, keskeny meder, kis vízmélység.

Mi a középső szakasz jellemzője folyón?

Közepes sebesség, kiszélesedő meder, nagy mélység.

Mi az alsó szakasz jellemzője folyón?

Kis sebesség, széles meder, csökkenő vízmélység a lerakódó hordalék miatt.

Mit jelent a vízhozam fogalma?

A folyó által egységnyi idő alatt szállított vízmennyiség.

Mi jellemzi a hajóutat folyón, alacsony vízhozamnál?

A hajóút leszűkül, a vízmélység csökken, hajóútszűkületek és gázlók alakulnak ki.

Mi jellemzi a hajóutat folyón, közepes vízhozamnál?

A hajózás feltételei optimálisak, közepes a vízsebesség, elegendő a vízmélység és a szabad magasság, kevés az uszadék.

Mi jellemzi a hajóutat folyón, magas vízhozamnál?

A magas vízállás miatt csökken a szabad magasság, árvízveszély, rengeteg uszadék.

Hol fontos a szabad magasság kiszámítása?

Hídnyílásban való áthaladáskor.

Mi a vízállás fogalma?

A vízhozam által kialakult vízszintmagasság a mederben.

Mi a hajózási zóna fogalma?

A hajóút osztályozása az 5%-os valószínűségű mértékadó hullámmagasság alapján.

Hullámokat tekintve melyik a legmagasabb hajózási zóna?

1. zóna, 2,0 m hullámmagasság.

Melyik hajózási zónába tartozik a Balaton?

2. zónájú víziút (1,2 m).

Melyik hajózási zónába tartozik Magyarország összes folyója és tava a Balaton kivételével?

3. zónájú víziút (0,6 m).

Hajózhat-e eggyel magasabb hajózási zónába sorolt hajó az adott víziúton?

Igen, pl. a 2-es zónájú Balatonon lévő, szinte összes hajó a magasabb 1-es zónába van besorolva.

Hajózhat-e eggyel alacsonyabb hajózási zónába sorolt hajó az adott víziúton?

Nem.

Jogilag milyen víziutak vannak?

Nemzeti és nemzetközi víziutak. A nemzetközi víziutakról nemzetközi szerződés rendelkezik.

Folyókon hogyan azonosítjuk a folyók egyes pontjait hagyományos (papír) hajózási térképeken?

Folyamkilométerekkel, amely az adott pont torkolattól mért távolságát jelenti (pl. a Dunán a Fekete-tengertől).

Folyókon hogyan azonosítjuk a folyók egyes pontjait elektronikus (GPS) hajózási térképeken?

A földrajzi koordináta rendszerrel és a folyamkilométerekkel.

Hogyan azonosítjuk a tavak egyes pontjait?

Földrajzi koordinátákkal.

Milyen hosszú a hazai Duna-szakasz?

417 km (1850-1433 fkm között).

Milyen főbb szakaszokra osztható a Duna magyarországi szakasza?

Rajka-Szap közötti szakasz, itt a hajózást a Dunacsúnyi (Cunovó)-vízlépcső, valamint a Dunakiliti-vízlépcső és -fenékgát akadályozza. Szap és Gönyű között a Bősi-vízlépcső csúcsüzeme miatti ingadozó vízmélység befolyásolja a hajózást. Gönyű és Bok között a Duna középszakasz jellegű lesz, átlagos vízsebessége 6 km/h körüli.

Mi köti össze a Balatont és a Dunát?

A 123 km hosszú Sió.

Mi a Sió hajózásának jellegzetessége?

Balatoni vízeresztéskor hajózható, csak egyirányú forgalom engedélyezett.

Melyek a Duna jelentősebb hazai mellékágai?

Kis-Duna (Csallóköznél), Mosoni-Duna (Szigetköznél), Szentendrei-Duna, Ráckevei-Duna (Soroksári-Duna, RSD).

Melyek a Duna főbb szigetei?

Csallóköz, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

Milyen széles a Duna a Lánchídnál?

Teljes szélessége 350 m.

Hogyan kapcsolódik a Duna víziútja a tengerekhez?

A Duna-Rajna-Majna (Északi-tenger), valamint a Duna-deltában található Duna-Fekete-tenger csatornákkal.

Mely tengerekre juthatunk el hazánkból belvízi úton?

Fekete-, Északi-, Balti-tengerekre.

Melyek a Tisza jelentősebb hazai szakaszai?

Tiszabecs-Vásárosnamény között csak kishajókkal és csónakkal hajózható, Vásárosnamény-Záhony között időszakosan nagyhajókkal is, Záhonytól Szegedig pedig nagyhajókkal is hajózható.

Melyek a Tisza főbb hajózási akadályai?

A gyakori alacsony vízállás, valamint az alacsony vezetésű köteles kompok.

Hol épült a Tisza hazai szakaszán vízlépcső?

Tiszalöknél és Kiskörénél.

Épült-e mesterséges csatorna a Tisza és a Duna között?

Igen, a DunaTisza-csatorna, a Tisza szerbiai szakaszán.

Melyek a Dráva főbb hajózási akadályai?

Az osztrák szakaszon üzemelő csúcserőművek, melyek nagyon ingadozóvá teszik a vízszintet, valamint számos gázló akadályozza a hajózást alacsony vízszintnél.

Üzemel-e a Körösön hajózsilip?

Igen, Békésszentandrásnál.

Melyek a Balaton főbb hajózási akadályai?

A déli oldal sekély vize, a keskeny Tihanyi-szoros és az ivóvízkivételi-művek.

Mi jellemzi a Bodrog folyót?

Teljes hazai hosszában duzzasztott, emiatt szinte állóvíz, több helyen köteles kompom is találhatók.

Milyen beosztású a vízmérce?

Deciméteres beosztású, a centimétereket ezen belül kisebb jelöléssel, két centimétereként jelzik.

Mi számolható ki a vízmércén leolvasott vízállás adatából?

A vízmélység és a szabad magasság.

Melyek a hajóút fő geometriai paraméterei?

Vízmélység, szabad magasság, hajóút szélesség.

Mi a hajózási kisvízszint?

A 94% tartósságú alacsony vízállás.

Mi a hajózási nagyvízszint?

Az 1% tartósságú magas vízállás.

Mit jelent a folyószabályozás?

A hajózhatóság biztosítása, energiatermelés, a folyó magas vízhozamainak levezetése.

Mi a kotrás?

A folyó-és tószabályozás egyik eszköze, a felesleges mederanyag eltávolítása. Munkagépek végzik, melyek rögzítő kötelei és a szabálytalan vízmozgásom akadályozhatják a vízmozgást.

Melyek a keresztirányú folyószabályozási művek?

Keresztkő, rugany, fenékgát.

Szabad-e keresztkő felett áthajózni?

Igen, ha a hajó merülése a biztonsági távolság összege nagyobb, mint a keresztkő feletti vízmagasság.

Mi a lavírkötél?

A munkagép partra kivezetett sodronykötele, amely oldalirányú elmozdulást tesz lehetővé és a munkagép melletti elhajózást akadályozza.

Mi az elsődleges jégzajlás?

A kásás jégből jégtáblák kezdenek kialakulni.

Mi a másodlagos jégzajlás?

Olvadáskor a jégtáblák egyre kisebb darabokra törnek szét. A feltorlódott jég súlyos hajósérülést okozhat, az elsődleges jégzajlásnál veszélyesebb jelenség.

Hogyan áll be tavakon a jég?

Kikötőkben, zártabb öblökben kezdődik, folyamatosan halad a nyíltabb, mélyebb részek felé. Az olvadás is ugyanilyen folyamatos, a nyíltabb rész olvad ki, végül a kikötők öblei.

Mit jelent a csatornahatás?

Keskeny mesterséges csatornában, vagy alacsony vízhozamnál folyóvízen a meder keresztmetszet alig nagyobb a hajó keresztmetszeténél. Csökkentett sebességgel kell haladni, különben a hajó alja leérhet.

Mi a limány?

A folyó hirtelen kiszélesedéseinél a holt terekben kialakuló forgó vízmozgás, amely eltérítheti a hajót irányától.

Mi alakítja a tavak vízszintjét?

A hozzáfolyás, az elfolyás és a párolgás.

Vízlépcső felé közeledve normál vízhozamnál hogyan változik a vízsebesség?

A vízsebesség fokozatosan csökken, akár állóvíz is lehetséges.

Vízlépcső felé közeledve nagy vízhozamnál hogyan változik a vízsebesség?

Minimális mértékben csökken (az amúgy nagy) vízsebesség, mivel leeresztették a duzzasztott vizet a várható vízhozam fogadására.

Hogyan változik a vízmélység vízlépcső előtt normál duzzasztásnál?

Folyamatosan nő a folyamatosan növekvő vízszint következtében.

Vízlépcső térségében hol vannak a legveszélyesebb hajózási viszonyok?

Nagy vízhozamnál a felvízi előkikötő bejáratában nagy a keresztáramlás, az alvízi térségben pedig turbulens a vízmozgás.

Mi a csúcserőmű?

Szakaszos vízátbocsátású vízierőmű.

Hogyan mozog a víz folyókanyarulatban?

Forgó mozgást végez, a víz tehetetlensége miatt.

Hogyan veszi észre folyóvízen a zátonyt szélcsendes időben?

Felette tükörsima a vízfelület.

Hogyan veszi észre a zátonyt tavon erősen szeles időben?

Felette fehér tarajokkal törik meg a hullámzás.

Mi a nyitható híd?

Függőleges mozgatással kinyitható híd.

Tavon hogyan akadályozzák a hajózást az ivóvízkivételi-művek?

Különállóveszélyként leszűkítik a hajóutat, illetve a part felőli oldalán tilos a horgonyzás.

Milyen veszélyei vannak az állandó hídnak a hajózásra?

A hídpillérek mögött kedvezőtlen vízmozgás alakul ki, illetve a szabad magasság és a hajóútszélesség korlátozott.

Mi a kompkötél fő veszélye?

Nehéz időben észrevenni, főleg kishajókra, csónakokra veszélyes a kompkötél (nagyobb hajók inkább a kompkötélre veszélyesek).

Hogyan mozog a víz folyón, medencés kikötő bejáratában?

A bejáratba beeső, forgó vízmozgást találunk.

Mi a hajózsilip?

A duzzasztómű melletti áthaladást lehetővé tevő műtárgy.

Mi a hajósurrantó?

Áramló vízréteggel fedett lejtő, amelyen a csónakok zsilipelés nélkül átjuthatnak.

Mi a hajóemelő?

A hajót a medencével együtt emeli, lift rendszerben vagy óriáskerék rendszerben,.

Hogyan mozog a víz tavon, medencés kikötő bejáratában?

Erős szélben nagy hullámzás alakul ki a bejárat térségében.

Mi a kardinális kitűzési rendszer?

A fő égtájak szerint jelzi a veszély kikerülését (pl. északi kardinális jel = tarts északra, mert a jel déli oldalán veszély van. Tavakon és tengeren alkalmazzák.

Mi a laterális kitűzési rendszer?

A hajóút oldalait a (völgy)menetben haladó hajó oldalai szerint nevezik el, a kitűzés jeleit is ezek alapján nevezik el (jobb- és balparti jelek). Folyókon alkalmazzák.

Hogyan tudnak a hajók folyóra telepített hajóhídon áthaladni?

Csak a hajóhíd egyik elemének ideiglenes eltávolításakor.-

Mi a ciklon?

Légörvény, belseje felé csökken a légnyomás. Szeles, csapadékos időt hoz. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen forog,

Mi az anticiklon?

Légörvény, belseje felé nő a légnyomás. Derült, szélcsendes időt hoz. Az északi féltekén az óramutató járásával megegyező irányba forog,

Mi az időjárási front?

A hideg és a meleg levegő találkozási vonala.

Mi a hidegfront?

A betóduló hideg levegő kiszorítja a meleg levegőt, erős szél, esetenként vihar kíséretében.

Mi a hidegfront előjele?

Légnyomás csökkenés, felhőzet változás, szélirányváltozás.

Mi a melegfront?

Az érkező meleg levegő csak lassan szorítja ki a hideg levegőt, szélcsend, esetenként tartós eső kíséretében.

Mi a melegfront előjele?

Légnyomás emelkedés.

Mi jellemző az időjárási frontokra?

Helyváltoztatás, álló frontok csak ideiglenesen alakulnak ki.

Hogyan jellemzik a szélerőt?

A Beaufort-skálával.

Mitől alakul ki a szél?

A Nap felmelegítő hatására, a meleg levegő alacsony nyomású, felfelé száll, helyére hidegebb levegő áramlik.

Mi módosítja a szél irányát és sebességét?

A Coriolis-erő és a domborzat.

Mi a vízi- és parti szél?

AS szárazföld és a víz időben eltérő felmelegedésének és lehűlésének hatására kialakuló reggeli és esti légmozgás.

Mi a köd?

A meleg, nedves levegőből hideg vízfelülettel érintkezve kicsapódik a pára.

Befolyásolja-e a radar működését az erős hullámzás és a havazás?

Igen, a radarképet rontja.

Ellenőrző kérdések

Rendelkezésre álló idő: 8 perc.

1. Hogyan azonosítjuk a folyók szelvényeit GPS alapú hajózási térképeken?

a) folyamkilométerekkel

b) földrajzi koordináta adatokkal

c) folyamkilométerekkel és földrajzi koordináta adatokkal

2. Hogyan változik a duzzasztómű előtt a víz sebessége normál duzzasztás esetén?

a) a vízsebesség nő, mert a duzzasztóművön átfolyik a víz.

b) a vízsebesség csökken, a vízlépcső előtt akár álló víz is tapasztalható.

c) a vízsebesség nem változik, csak vízeresztéskor.

3. Melyek az állandó hidak hajózást befolyásoló jellemzői?

a) a hídpillérek által keltett veszélyes áramlás, korlátozott szélesség és korlátozott szabad űrszelvény magasság.

b) korlátozott szélesség, a lerakódás miatt lecsökkent vízmélység.

c) korlátozott szabad űrszelvény magasság, a hídpillérek által okozott veszélyes áramlás, a hajóút mélységének csökkenése.

4. Melyik műtárgy befolyásolja a hajózást a Duna Szap és Gönyű közötti szakaszán?

a) a Bősi vízlépcső

b) a Bősi vízlépcső nem épült meg, de a Dunakiliti fenékküszöb akadályozza a hajózást.

c) a Kvassay-zsilip

5. Mi jellemzi a hidegfrontot?

a) hirtelen légnyomásemelkedés és viharos szél

b) gyakran viharokkal érkező hirtelen időjárásváltozás

c) rövid ideig tartó erős szél, azt követően tartós esőzés

6. Milyen légköri képződményt nevezünk ciklonnak?

a) a hideg és meleg levegő találkozásának felületét

b) az óramutató járásával ellentétesen forgó légköri képződmény

c) az óramutató járásával megegyezően forgó légköri képződmény

7. Hogyan keletkezik a köd vizek felett?

a) a rétegfelhők alacsony szintre süllyednek a növekvő légnyomás hatására

b) hidegebb, nedves levegő a melegebb vízfelülettel érintkezve lehűl, belőle a nedvesség kicsapódik

c) melegebb, nedves levegő a hideg vízfelülettel érintkezve lehűl, belőle a nedvesség kicsapódik

8. Mit nevezünk hajózási nagyvízszintnek?

a) az év jégmentes részének vízállás adataiból számított 94% tartósággal érvényesülő magas vízhozamhoz tartozó vízszint.

b) az év jégmentes részének vízállás adataiból számított 1% tartósággal érvényesülő magas vízhozamhoz tartozó vízszint.

c) az év jégmentes részének vízállás adataiból számított 10% tartósággal érvényesülő magas vízhozamhoz tartozó vízszint.

Elérhető pontszám: 8. Megfelelt: 75%, azaz 6 ponttól. Elért pontszám:…..

Megoldás: c,b,a,a,b,b,c,b