Tanulj hajót vezetni!

Ingyenes tananyag leendő hajóvezetőknek.

Hajóelmélet, hajók szerkezet, építése, hajógéptan

 

Írta: Szentmiklósi Miklós. A tananyag, a kérdések és a válaszok a szerző saját szellemi termékei, a megjelölt felhasznált irodalom alapján és az NKH által 2011-ig honlapjukon nyilvánosan közzétett vizsgakérdések alapján készültek. Bárki szabadon használhatja és tanulhat, taníthat belőle, de változtatni rajta a szerző engedélye nélkül tilos. Kiadni, pénzért árulni a tananyagot és a kérdéseket tilos. Más művekhez felhasználni, idézni belőle a forrás és a szerző megjelölésével szabad.

 

A tananyag és a kérdések elkészítéséhez felhasznált irodalom:

Hajók kézikönyve, főszerkesztő Kom Ferenc, Műszaki könyvkiadó, Budapest 1981.

Motorcsónak és vitorláshajó külmotorok, Hans Donat, Tudex Kiadó 1993.

 

 

Hajóépítés és hajófelszerelés

A hajóépítés anyagai

 

• fa (jól alakítható, könnyű, jó szigetelő, tartós, de a fa betegségeire érzékeny és nem térfogattartó. Csak keményfa alkalmas hajóépítésre, pl. vörösfenyő, bükk, teak, mahagóni)
• fém (nagyon erős, jól alakítható, külső hatásra nem változik a térfogata, de érzékeny a korrózióra. Rozsdamentes anyagok ajánlottak, alumíniumötvözetek, acél)
• műanyag (kompozit anyagok, üvegszálas technológia)

 

A hajótestet merevíteni kell.

• Fa hajóknál bordaszerkezet (hossz- és keresztmerevítők, gerinc, palánkozás, varratlécek) adja a merevítést,
• Fém hajóknál vázszerkezet (gerinc, hossz- és keresztbordák, lemezelés)
• műanyag hajótestek önhordóak (a bútorzat pluszban biztonsági merevítést ad).

 

A kedvtelési célú hajózásban a műanyag számít a legelterjedtebb hajóépítő anyagnak, mivel a sorozatgyártást ezzel az anyaggal lehet a legjobban végezni. A műanyag főleg üvegszálas anyagok és műgyanta alkalmazását jelenti. A hajótestet sablonban készítik el, összeillesztés és ragasztás után szerelik be a bútorzatot illetve a többi szerkezeti egységet.

 

Hajófelszerelés

Elindulás előtt ellenőrizni kell a mentőfelszerelést, a hajó vízmentességét, a kormányt , horgonyt és a meghajtási eszközt (vitorla, motor, evező). Ha a hajózásnak megvannak a személyi feltételei (okmányok, józan és kipihent személyzet) és tárgyi feltételei (érvényes hajóokmányokkal és hiánytalan kötelező és ajánlott felszereléssel rendelkező, vízmentes hajó), akkor a hajó hajózásra alkalmas, kész az elindulásra.

 

A kishajó kötelező felszereléseit a 4. számú felszerelési jegyzék tartalmazza. Vannak ezen kívül ajánlott felszerelési eszközök, pl. kishajóra az evező nem kötelező eszköz, csak ajánlott.

 

A csónak kötelező felszereléséről a HSZ. II. fejezete rendelkezik: horgony, mentőmellények a csónakban tartózkodók száma szerint, kikötőkötél, min. 1 liter űrméretű vízmerő eszköz, min. 1 db evező, elemlámpa. A csónak horgonya a horgony nélküli tömegének min. 5%-a legyen.

 

Hajóelmélet

 

Hajótípusok, hajótest, stabilitás

 

A hajók legfontosabb tulajdonságai közé tartoznak az úszóképesség és a stabilitás.

• Az úszóképesség azt jelenti, hogy a vízvonalig merült hajó súlyereje egyenlő nagyságú a keletkező felhajtóerővel.
• A stabilitás azt jelenti, hogy az egyenes úszáshelyzetéből külső erő által (pl. szél) megdöntött hajó a külső erő megszűnése után eredeti úszáshelyzetébe áll vissza. Vagyis a stabilitás az a nyomaték, amely a hajót egyenes úszáshelyzetben tartja, ill. állítja vissza; visszaállító nyomatéknak is szokták nevezni. (fizika emlékeztető: a stabilitás nyomaték, nem pedig erő!).

 

A hajózásban már a korai időkben is felismerték, hogy a tömegközéppont süllyesztése növeli a stabilitást. A stabilitást vizsgálva a hajók lehetnek:

• alakstabil hajók, ahol a stabilitást a hajótest alakja adja (pl. csónakok, többtestű hajók, a hajótest szélessége adja a stabilitást)
• súlystabil hajók, ahol a stabilitást a hajó legmélyebb pontján lévő „ballaszt” azaz tőkesúly adja.

 

A hajófenékbe jutó víz oldal irányú megdőlés esetén csökkenti a hajó stabilitását, ezért mielőbb merni, szivattyúzni kell.

 

A hajótestek száma szerint megkülönböztetünk:

• egytörzsű hajótesteket
• kéttörzsű hajótesteket (pl. katamaránok)
• háromtörzsű hajótesteket (pl. trimaránok)

 

A hajótestek lehetnek:

• úszótestek vagy más néven vízkiszorításos testek (jellemzőik: lekerekített farkialakítás, pl. hagyományos áru- és személyszállító hajók, nehéz, lassú, tágas túrahajók.) sebességük felső határa kiszámolható a vízvonalhosszból; hiába erősödik a szél, tovább nem gyorsulnak, csupán nagyobb orrhullámot „túrnak”.
• félsikló testek (jellemzői: végig „V” alakú a hajótest)
• siklótestek (jellemzőik: mérsékelten „V” alakú orr rész, lapos farkialakítás; pl. siklótestű motorosok, könnyű versenyvitorlások, szörfök , többtestű hajók) a vízvonalhosszból kiszámolható sebességüket képesek túllépni, ezt nevezzük siklásnak.

 

Álló helyzetben mindkét típusnál a statikus felhajtóerő adja a felhajtóerőt, ez így marad az úszótesteknél menet közben is. Siklótesteknél azonban siklásnál a hajófenéken keletkező dinamikus nyomásból eredő felhajtóerő, valamint csekélyebb mértékben a statikus felhajtóerő tart egyensúlyt a hajó súlyerejével.

 

Mint különleges hajótípust, megemlítjük a légpárnás hajót: menetben a hajófenék és a víz közé fújt levegő nyomása hozza létre a felhajtóerőt; álló helyzetben pedig a statikus felhajtóerő adja az úszóképességét.

 

A hajók fő méretei a hajó „forgalmi okmányában”, a hajólevélben szerepelnek, ezek:

• legnagyobb hossz (L)
• legnagyobb szélesség (B)
• merülése (D) (vízvonaltól mérve lefelé a hajó legmélyebbre merülő pontja)
• fixpont magassága (vízvonaltól mérve, felfelé a legmagasabb pontja)

 

Meghajtási módok, kormányzás

 

A hajók főbb meghajtási módjai a szélerő (vitorlás) emberi erő (evezős) és gépi meghajtás (idegen szóval propulzió).

 

Gépi meghajtásnál leggyakrabban a változtatható fordulatszámmal forgó hajócsavar hajtja a hajót. Ismerünk még lapátkerekes („lapátoskerék”), vízsugár és légsugár meghajtást.

 

A hajócsavar a szárnyak száma szerint lehet két, három, vagy négyszárnyú.

 

A hajócsavar fő geometriai jellemzői:

• az emelkedés, vagyis  a hajócsavar egy körbefordulása alatt megtett csavarút hossza. (a hajócsavar egy teljes fordulatra eső „menetemelkedése”, azaz előrehajtó képessége)

• az átmérő (a szárnyak köré rajzolható kör átmérője)
• szárnyfelületének és a csavarkör területének aránya.

 

A gáz ráadásával a hajócsavar szárnyai egyre gyorsabban forognak. A hajócsavart illetően csak a hajómotorhoz gyárilag előírt emelkedésű csavart használjuk! Ilyen hajócsavar a gáz ráadásával egyenletesen növeli a fordulatszámot a maximumig. Ha túl nagy emelkedésű csavart szerelünk fel, a legnagyobb gáz ráadásakor a hajócsavar fordulatszáma nem éri el a maximumot, ráadásul túlterheli a motort. Ha túl kicsi emelkedésű csavart szerelünk fel, a hajócsavar „túlpörög”, azaz fordulatszáma túllépi az előírtat.

 

A hajócsavar forgási irányában enyhén elhúzza a hajótestet, ezt a hatást kerékhatásnak vagy „propeller effektusnak” nevezzük. A kerékhatás a gáz ráadásakor jelentkezik, aztán csökken. Elengedett kormány esetén egyből érezhető, merre húz a csavar! Tolatáskor jelentősebb mint előremenetben, mivel a hajó hátulja nem áramvonalas kialakítású. Példa: tolatáskor a gázt ráadva a hajó először nem hátra mozdul meg, hanem a hajócsavar hátrameneti forgási iránya felé, szűk helyen való tolatáskor erre nagyon figyelni kell. A trimmuszony trimmkormányként egyenlíti ki a hajócsavar oldalirányú tolóerejét.

 

A nagy sebességgel forgó hajócsavar nem kívánt kavitációt okozhat. A kavitáció azt jelenti, hogy a csavarszárnyakon gőzbuborékok keletkeznek, majd ezen gőzbuborékok összeomlása lyukacsossá teszi a hajócsavar szárnyait. A kavitáció a helyes hajócsavar kiválasztásával minimálisra csökkenthető, illetve a hajócsavar fölé gyárilag beépített kavitációs lemezlap „lesöpri” menet közben ezen buborékok zömét.

 

A hajómotor egyik fő meghibásodása a hajócsavar tengelyének törése (pl. sekély vizen).

 

A kormányberendezés feladata a kormányképesség biztosítása, vagyis a hajó iránystabilitása és fordulóképessége.

 

Iránystabilitás: egyenes irány tartása. A hajók fontos tulajdonsága a fordulékonyság. Ez akkor megfelelő, ha 180 fokos irányváltoztatást csekély idő alatt, olyan kis vízterületen képes végrehajtani, amelynek átmérője alig haladja meg a hajó saját hosszát.

 

A kormányberendezés alapvetően kétfajta lehet:

• passzív kormány, amikor a kormány(kerék) a kormánylapátot fordítja el. (kormánylapátot mozgató kormánykerekek és kormányrudak
• aktív kormány, amikor a kormány(kerék) a motort fordítja el, (pl. külmotor)

 

Aktív kormányzásnál a hajómotort mozgatjuk jobbra-balra (részei: kormány, acél sodronykötelek, tolószár, motor) a kormányhatást a mozgatott motor hajócsavarja okozza. Előnye, hogy álló hajó is kormányozható. Hátránya: mivel a hajó hátulját kormányozzuk és nem az elejét, a manővert nehezebb kiszámítani.

Speciális aktív kormány az orrsugárkormány („bow thruster”), azaz a nagyobb hajók orrában vízvonal alatt keresztben beépített cső, melyből jobbra balra vízsugarat tud kibocsátani a hajó, szűk helyen akár álló helyzetben is megmozgatva a hajót. Főleg hosszabb hajókon alkalmazzák.

 

Passzív kormányzásnál kormánylapátot mozgatunk, a hajónak sebességre van szüksége az irányíthatósághoz. A hajók kormányszerkezete lehet körkormány, illetve vitorlásoknál rúdkormány. Mindkét esetben kormánylapátot mozgatunk, mely sebesség nélkül „passzív”. Előnye: egyszerűség. Hátránya: sebességre van szükség a kormányzáshoz.

 

Botkormány: a hajómotorhoz (pl. külmotor) erősített (kormány)rúd, többnyire a gázkar is ezen kap helyet.

 

Kétkörös kormányszerkezet: a kormánykereket és a motort acél sodronykötelek (bowdenek) kapcsolják össze, és csak a húzóerők fordítják a motort jobbra-balra. Ez a régebbi módszer, kétvezetékesnek is nevezik.

 

Egykörös kormányszerkezet: a kormánykerék és a motor van összekapcsolva egy db. hajlékony bowdennel, amely húzza/tolja a motort jobbra-balra. Egyvezetékes rendszernek is neveik, napjainkban ez a jellemzőbb módszer. (Teleflexnek is hívják)

 

Hajógéptan

 

A belső égésű motor a legszélesebb körben használt meghajtó eszköz az úszó létesítményeken: a tüzelőanyag kémiai energiáját hőenergiává, majd mechanikai munkává alakítja át. Géphajókon főmotorként biztosítja a meghajtást, vitorlás hajók pedig segédmotorként használják a kikötői manőverekhez valamint szélcsend esetén.

 

A belső égésű motorok a hajón helyzetük szerint lehetnek:

• külmotorok (a hajó fartükrére szerelt motor, helyzete általában a kormánylapát előtt van, illetve aktív kormányként használják)
• beépített motorok (a hajó belsejében, külön motortérben helyezik el, helyzete általában a kormánylapát előtt van

 

A belső égésű motor főbb részei:

• motorblokk és a hajtómű, másnéven „tríb”.
• üzemanyagrendszer (üzemanyagtartály, üzemanyag szivattyú, olajadagoló rendszer, porlasztó)
• kenési rendszer (négyütemű motoroknál szóróolajozású vagy másnéven kényszerolajozású rendszer, azaz olajteknőben van az olaj és szivattyú szállítja a kenési pontokhoz; kétüteműeknél az üzemanyaghoz keverik a motorolajat, ez a keverék olajozó rendszer)
• hűtőrendszer (vízpumpa)
• hajócsavar

 

A hajómotor működési elve: a motorblokkban található(k) a henger(ek), amelyekben a dugattyú a robbanás következtében alternáló (fel-le) mozgást végez. A forgattyús tengely ezt a mozgást körforgássá alakítja a főtengelyen, melynek végén található a hajtómű és a hajót mozgató hajócsavar.

 

A belső égésű motor benzint (Otto-motorok) vagy gázolajat (Diesel-motorok) használ üzemanyagként. Kisebb motoroknál (pl. csónakmotorok, kisebb teljesítményű kishajók motorjai) az üzemanyag ellátó rendszer lehet kézi szivattyús, ejtőtartályos, vagy nyomás alatti. Nagyobb teljesítményű motoroknál külön üzemanyagszivattyú biztosítja az üzemanyagellátást.

 

Az üzemanyag rendszer főbb szerkezeti elemei benzinmotoroknál a tápszivattyú, porlasztó, és gyújtógyertya; Diesel-motoroknál pedig a tápszivattyú, adagolószivattyú, porlasztócsúcs és izzítógyertya.

 

Diesel-motorok általában a Bosch-rendszerű befecskendező szivattyút használják. Ennek lökethossza állandó, a dugattyú elfordítása szabályozza a szállított üzemanyag mennyiségét.

 

A benzin egyik fő jellemzője az oktánszám, a benzin kompresszió-tűrését (kompresszió=összenyomás) jellemzi.

 

A belsőégésű motor négy ütemének sorrendje a szívás, sűrítés, munkavégzés, kipufogás. A növekvő hengerszám a motor egyenletesebb járását biztosítja. A hengerek lehetnek soros vagy „V” elrendezésűek.

 

A porlasztót (másnéven karburátort) benzinmotoroknál alkalmazzák, benzin-levegő keveréket porlaszt az égéstérbe, melyet a gyújtógyertya szikrája gyújt meg.

 

A motor hűtése

A belső égésű motorokban működés közben nagy hő keletkezik, hogy a motor ne károsodjon, hűteni kell. Ugyan vannak léghűtéses motorok (ventillátor+bordázott, hőleadó hengerfejek) is, a hajózás világában azonban a vízhűtés módszer az elterjedtebb, pl. szivattyús és torlónyomásos rendszer. (torlónyomás=sebesség hatására betóduló víz)

 

Megkülönböztetünk:

• egykörös hűtést vagy közvetlen hűtést (a meleg motort a külső víz -folyó, tó- vize közvetlenül körbeáramolja és lehűti.
• kétkörös hűtést más néven közvetett hűtést (a meleg motort nem a külső víz hűti, hanem a motort belső –zárt- vízkör veszi körül, ennek hőjét vezeti el a külső kör vize, egy hőcserélőt körbeáramolva)

 

A motor indítása

 

Ellenőrizzük, hogy van-e elegendő üzemanyag, a gázkar üres állásban van-e; külmotoroknál pedig a biztonsági leállító, az ún. „bukóslussz” vagyis vészleállító kulcs csatlakoztatva van-e.

 

Az Otto motor hideg indításakor szivatót kell alkalmazni a gyulladásképes üzemanyag/levegő arány biztosítására. Meleg motornál nem kell használni szivatót.

 

Diesel-motornál hideg indításkor kb. 10 másodpercig izzítani kell (izzítógyertya kapcsolójának megnyomásával).

 

Kisebb teljesítményű külmotorok berántással indíthatók, beépített motorok ill. nagyobb teljesítményű külmotorok pedig már önindítóval rendelkeznek, ezeknél fontos ellenőrizni az akkumulátor töltöttségét is.

 

Az akkumulátorok, elektromos rendszer

A hajóakkumulátor feladata a hajó áramellátása: menetben a generátorból jövő töltőáram tárolása, illetve a fogyasztók táplálása álló hajón. A járó hajómotor generátor segítségével tölti az akkumulátort, újabban szélgenerátor, napelem is végezheti a töltést, akár álló hajón is.

 

Főbb meghibásodások

 

A jól karbantartott hajómotor akár 10-20 évig is probléma nélkül üzemel. A meghibásodások leggyakoribb okai többnyire üzemanyag,problémákra, illetve karbantartási és kezelési problémákra vezethetők vissza.

 

Ha a benzinmotor 4-5 indítási kísérletre sem indul, csavarjuk ki a gyertyákat, és ha szükséges, tisztítsuk meg őket. Ha a gyertya száraz, a tüzelőanyag rendszerben kell tovább keresni a hibát, azaz ellenőrizni, van-e benzin a karburátor úszóházában. Ha a kiszerelt gyertya benzintől nedves, akkora a tisztítás és szárítás után a gyertyát (szikrát) kell ellenőriznünk.

 

A gyújtógyertyát könnyen ellenőrizhetjük, ha van tartalék gyertyánk: letestelve amennyiben nem ad szikrát, a tartalék gyertyával megismételve a műveletet, ha az ad szikrát, akkor az eredeti gyertya volt a hibás. Ha a tartalék gyertya sem ad szikrát, a hiba nem a gyertyában van.

 

Ha a motor rendszertelenül, változó fordulatszámmal,, kihagyásokkal üzemel, akkor a hiba az üzemanyag ellátásban lehet, illetve a fúvókát kell kitisztítani.

 

A benzinellátásban kell a hibát keresni, ha az Otto-motor hirtelen leállás után szivatóval újra rendesen működik.

 

Ha a motor indítás után hirtelen leáll, akkor az úszóházhoz nem kerül elegendő üzemanyag, illetve üzemanyagban szegény a keverék. A fehérre égett gyújtógyertya ennek egyik jele. Tisztítsuk meg a szűrőket! A porlasztó szívónyílásának jellegzetes „tüsszögését” is a benzinszegény keverék okozhatja.

 

Ha az Otto-motor rövid üzemelés után áll le, akkor a hibaokok között lehet a tartály levegőztetése, eltömődött szűrő, hibás porlasztó, kenési hiba, esetleg nem megfelelő hőértékű gyertya.

 

A túlzottan dús keverékre jellemző a fekete kipufogógáz és a bekormozódott gyújtógyertyák. A tűszelep elpiszkolódása, az úszódob kilyukadása vagy az üzemanyagtartály nagyobb nyomása mind a keverék feldúsulását okozhatják.

 

Ha a kipufogógáz kék, kenőolaj került az égéstérbe.

 

A kenőanyag hiányát külmotoros hajón surlódó, ún. „sírós” hang jelzi a víz alatti részek felől. Azonnal pótoljuk!

 

Ha a motor sebességbe kapcsoláskor áll le, akkor idegen test (pl. horgászzsinór) lehet a hajócsavaron; esetleg túl alacsony az üresjárati fordulatszám, illetve a keverék üzemanyagban szegény.

 

A hajócsavar jellemző meghibásodásai:

• a lapátszárny törése, elgörbülése (sekély víz, zátony)
• a nyírócsap szakadása (puhább anyagú zátony)
• hulladék, zsinór feltekerése

 

A hajómotor téli tárolása, tavaszi előkészítése

 

Tél előtt nagyon fontos konzerválással (olajfilm kialakítása) megelőzni a szerkezeti részek korrózióját és oxidációját: a hengerekbe érdemes kb. 0,5-1 deciliter tiszta olajat tölteni a gyertyanyílásokon keresztül, majd a gyertyák becsavarása után megforgatni a főtengelyt. Benzinmotoroknál a karburátorból járassuk ki az üzemanyagot (pl. az üzemanyagcsövet levéve leállásig járatva a motort).

 

Téli tárolás:

Kisebb motorokat konzerválni, állványra tenni, papírral vagy műanyagzsákkal letakarni (a zsákba érdemes nedvszívó szilikagélt tenni).

Nagyobb motorokat (30 LE felett) a motorcsónakkal együtt fedett helyen (pl. szervizek is vállalnak téli tárolást) érdemes tárolni.

Vitorlás hajók beépített motorja: hőcserélőbe fagyálló, motor konzerválása, olaj- és olajszűrő cseréje. A vízpumpa kerekét érdemes télire kiszerelni és lezsírozni, hogy ne száradjanak össze a gumi lapátkerekek télen, az üres hűtővízszivattyúban)

 

A hajómotor tavaszi karbantartása:

• hajtómű olajcsere, amelyet 50 üzemóra, vagy egy teljes hajózási szezon után kell elvégezni.
• gyújtógyertyák cseréje
• zsírzási pontokon kenés
• szivattyús olajozású motoroknál pedig a motorolaj és az olajszűrő cseréje.

 

A savas akkumulátort télire töltsük jelig desztillált vízzel majd árammal, a pólusait pedig zsírozzuk be. Zselés akkumulátor nem igényel karbantartást, teljesen zárt rendszerű.

 

Gyakorló kérdések

Hajóelmélet és szerkezet

 

Mit okoz a hajófenékben felgyűlt víz?

Csökkenti a hajó stabilitását megdőléskor.

Mi növeli a hajó stabilitását?

A tömegközéppont süllyesztése.

Mi a katamarán?

Kéttörzsű hajó.

Mi a trimarán?

Háromtörzsű hajó.

Mi az úszóképesség fogalma?

A hajók képessége, hogy vízvonalig merülve a keletkező felhajtóerő egyenlő nagyságú a hajó súlyerejével.

Melyek a hajók fő biztonsági követelményei?

Stabilitás, úszóképesség, szilárdság.

Mi tart egyensúlyt a siklóhajó súlyerejével?

Álló helyzetben a statikus felhajtóerő, menetben a dinamikus nyomásból keletkező felhajtóerő és kismértékben a statikus felhajtóerő.

Légpárnás hajó súlyerejével mi tart egyensúlyt?

Álló helyzetben a statikus felhajtóerő, menetben a hajótest alá fújt levegő nyomásából keletkező felhajtóerő.

Mik a hajók fő méretei?

Legnagyobb hosszúság, szélesség, fixpont magasság és merülés.

Mi a stabilitás?

Nyomaték, amely a hajót eredeti úszáshelyzetébe állítja vissza.

Mi a hajókormány feladat?

Az iránystabilitás és a fordulóképesség biztosítása.

Milyen módon kormányozhatunk hajót?

Passzív kormánnyal, azaz kormánylapáttal; aktív kormánnyal, azaz a hajócsavar elforgatásával keletkező vízsugárral; vagy a kettő kombinációjával.

Hogyan növelhető passzív kormányos hajón a felhajtóerő?

Növeljük a víz és a kormánylapát közti sebességkülönbséget, valamint a kormány kihajtásának szögét.

Mi a kavitáció?

Gőzbuborékok összeomlásakor létrejövő erőhatás, a hajócsavart tönkre teheti.

Mi az egykörös kormányszerkezet?

A motort és a kormánykereket egy darab bowden köti össze, mely tolja és húzza a motort.

Mi a kétkörös kormányszerkezet?

A hajókormányt és a motort két darab bowden köti össze, jobbra-balra húzva a motort.

Hogyan okoz a hajócsavar tolóerőt?

A hajócsavar szárnyain felhajtóerő keletkezik.

Melyek a hajócsavar geometriai adatai?

Csavaremelkedés, a szárny felületének és a csavarkör területének aránya.

Mi a propulzió (gépi hajómeghajtás) jellemző meghibásodása?

A hajócsavar tengelytörése.

Hogyan keletkezik a kormánylapáton kormányerő?

A kormánylap két oldala között nyomáskülönbség keletkezik, valamint a kormánylapát és a víz között sebességkülönbség.

Melyek a hajócsavar üzemi adatai?

Fordulatszám, tolóerő, vízhez viszonyított nyíltvízi sebesség, hasznos teljesítmény.

Hogyan működik a vízsugár-hajtás?

A hajótestben lévő szivattyú szivattyúkereke a beszívott vizet felgyorsítja, kifújja és így tolóerőt hoz létre.

Mi a vízsugár-hajtás jellemző meghibásodás?

A szivattyú beömlőnyílásának eltömődése.

Hogyan lehet külső erővel meghajtani a hajót?

A szél és a víz energiájával, illetve gépjárművel való mozgatással.

Melyek a hajómeghajtás módjai?

Lapátoskerék, hajócsavar, víz- és légsugár-hajtás.

Miből készül a hajócsavar?

Acélöntvényből, színesfémből, és speciális műanyagból.

Mi a botkormány?

A külmotor kormányrúdja a gázkarral.

Mikor fordulékony a hajó?

Ha 180°-os irányváltoztatást olyan átmérőjű körön belül megtesz, mint a hajó hossza.

Hogyan kell a hajtóművet karbantartani?

Hajtóműolaj cseréje 50 üzemóránként, vagy a szezon után.

Mi lehet az oka, ha a hajócsavar fordulatszáma nem éri el a legnagyobb értéket?

Túl nagy menetemelkedésű hajócsavar, amely túlterheli a motort.

Mikor kész elindulásra a hajó?

Ha alkalmas hajózásra.

Mit ellenőriz elindulás előtt?

A mentőfelszerelést, a vízmentességet, a kormányt, a horgonyt és a meghajtást.

Mekkora legyen a csónak horgonyának tömege?

Horgony nélküli tömegének minimum 5%-a.

Kell-e evező csónakra és kishajóra?

Kishajóra nem, csónakra igen.

Mekkora legyen a vízmericske?

Minimum 1 liter űrméretű, a szivacs nem kötelező.

Melyek a fahajó testének részei?

Gerinc, hossz- és keresztbordák, héjszerkezet vagy palánkok, és varratlécek.

Mi a műanyaghajó merevítése?

Önhordó kivitelű, nincs vázszerkezete.

Milyen a vízkiszorításos motorcsónak teste?

Lekerekített formájú.

Milyen a félsikló motorcsónak teste?

Végig „V” alakú.

Milyen a siklótestű motorcsónak?

Meredek vagy lapos „V” alak. Más vizeken „V” formájú orr rész és lapos formájú farkialakítás.

Melyek a fő hajóépítő anyagok?

Fa, acél, alumínium ötvözet, műanyag.

Mi jellemzi a fát, mint anyagot?

Jól megmunkálható, könnyű, tartós, külső hatásra változik a térfogata, betegségekre érzékeny, jó szigetelő.

Mi a hajó szerkezeti szilárdságának fogalma?

Az igénybevételt maradandó alakváltoztatás nélkül viseli el.

 

Hajógéptan

 

A motor működése és részei

 

Mi a belső égésű motor?

Hőerőgép, amely az üzemanyag kémiai energiáját hőenergiává, a hőenergiát mechanikai munkává alakítja át.

Hogyan működik az Ottó motor (= benzinmotor)?

A benzin-levegő keveréket a dugattyú összesűríti, a gyújtógyertya pedig berobbantja.

Hogyan működik a dízel motor?

A hengerbe jutó levegőt a dugattyú összesűríti, a kialakult nagy nyomáson és hőmérsékleten a befecskendezett üzemanyag öngyulladással elég.

Mik a dízelmotor fő szerkezeti elemei?

Táp- és adagoló szivattyú, porlasztócsúcs és izzítógyertya.

Mik az Ottó motor fő szerkezeti elemei?

Tápszivattyú, karburátor (porlasztó) és gyújtógyertya.

Mi az oktánszám?

A benzin kompresszió tűrése.

Mit csinál a gyújtógyertya?

Megfelelő időben leadott szikrájával meggyújtja a benzin-levegő keveréket.

Miért kell a motort kenni?

A surlódás megakadályozására, a felesleges hő elvezetésére.

Milyen kenési rendszereket ismer?

Keverék olajozást (kétütemű motorok), és kényszerkenést (négyütemű motorok).

Mi a kényszerkenés?

Az olajat szivattyú szállítja a motor kenési pontjaihoz, vannak száraz és nedves karteres rendszerek (karter: a kenőolajat tartalmazó teknő, feltalálója: Carter).

Milyen típusú benzinüzemanyag ellátó rendszerek vannak csónakmotoroknál?

Ejtőtartályos, szivattyús és nyomás alatti.

Mi a termosztát?

A hűtővíz hőmérsékletét ellenőrzi.

Miért kell a hajómotort hűteni?

A belső égésű motor rengeteg felesleges hőt termel, ezt el kell vezetni.

Mi a kétkörös hűtés?

A motor körül hőcserélő van, ebben belső hűtővíz, melyet a tóból/folyóból felszívott külső víz hűt.

Milyen vízhűtéses rendszereket ismer?

Torlónyomásos és szivattyús rendszert (torlónyomás = a haladó hajó sebessége miatt kialakuló vízáramlás).

Miért bordázott a léghűtéses motorok hengerfeje?

A hőleadás javítására.

Hogyan lehet hideg és meleg motort elindítani?

Benzinmotornál szivatót, dízelmotornál izzítást használunk; meleg motornál ez nem kell.

Mire való a szivató?

Az Ottó (benzin) motor hideg indításakor a benzin-levegő arányt biztosítja.

Mi az akkumulátor szerepe?

A generátorból jövő töltőáram tárolása (járó motornál), álló hajón a fogyasztók táplálása.

Hogyan ellenőrzi a külmotor hűtését?

Az ellenőrző vízsugár segítségével.

Melyek a négyütemű motor munkafázisai?

Szívás, sűrítés, munkaütem, kipufogás.

Mi a porlasztó feladata?

Az üzemanyag levegővel való keverése, porlasztása. Fő hibája az eltömődés.

 

Hibakeresés

 

Mik a hajózás közben javítható motorhibák?

Üzemanyag-ellátás és gyújtóberendezés hibái.

Mit jelez a fekete kipufogógáz?

Tökéletlen égést az égéstérben.

Mit jelez a kék kipufogógáz?

Elégett kenőolajat.

Mit jelez a motor fehér füstje?

Víz került az égéstérbe.

Hogyan vizsgálhatjuk meg a gyújtógyertyát?

Leteszteljük, és ha nem ad le szikrát, akkor tartalék gyertyával újra testelünk, ha a tartalék szikrát ad, akkor az eredeti gyertya volt a hibás.

Fordulatszám növelése mellett csökken a sebesség. Miért?

Valószínűleg eltört a hajócsavar csapszege, vagy elveszett a hajócsavar, esetleg letört az egyik szárnya.

A motor felpörög, de a hajó nem halad. Miért?

Valószínűleg a bordás tengely és hüvelye hibásodott meg.

Hirtelen lecsökken a fordulatszám és vele a sebesség. Miért?

Valószínűleg valami a hajócsavarra tekeredett (pl. műanyag zacskó, kötél).

A motor leáll menetben. Miért?

Valószínűleg az üzemanyag rendszerben vagy a gyújtókábelben lehet hiba.

Menet közben a motor járása egyenetlen lesz. Miért?

Az egyik henger nem működik.

Mi lehet az oka, ha az Ottó motor túlmelegszik?

Nincs elegendő vízhűtés, a szívónyílást meg kell tisztítani.

Mit jelez a motor „síró” hangja?

Nincs elegendő kenőanyag. A motort le kell állítani.

Az indító működik, de a motor nem indul. Miért?

A motor nem kap üzemanyagot, vagy nem helyeztük be a „bukóslusszt” (a hajóvezetőhöz kapcsolt vészleállító kulcs) a helyére.

Nem folyik az ellenőrző hűtővíz. Miért?

A bemenet eltömődött.

A motor akadozik, majd leáll.

Zárva maradt a tank levegőztető csavarja, vagy elfogott az üzemanyag

Sebességbe kapcsolva a motor leállt.

Túl alacsony az üresjárati fordulatszám, illetve szegény a keverék..

Az önindító nem indít. Miért?

Gyenge az akkumulátor.

Nem indul az Ottó motor, mi a teendő?

Négy-öt indítási kísérlet után ellenőrizzük a gyertyát, mennyire benzines.

Nem indul a motor és a kicsavart gyújtógyertya száraz.

Az üzemanyag ellátásban keresendő a hiba. Van benzin a karburátor (porlasztó) úszóházában?

Mit tesz, ha az úszóházban nincs benzin?

Vizsgáljuk meg a benzincsövet és a szűrőt, illetve működik-e az üzemanyag szivattyú.

Nem indul a motor és a kicsavart gyújtógyertya túlságosan nedves.

„Megszívta magát” (a szivatóval túlszívattuk), a gyertyát megszárítjuk, a motort átszellőztetjük, és újra indítunk.

Miért állhat le a négyütemű Ottó motor rövid menet után?

Az ok lehet kenési hiba, eltömődött szűrő vagy porlasztó, esetleg nem megfelelő hőértékű gyertya.

Mit tesz, ha az Ottó motor rendszertelenül üzemel, időnként leáll?

Ha szivatóval beindul, akkor az üzemanyag ellátásban van a hiba.

Mi az oka a porlasztó „tüsszögésének”?

Valószínűleg benzinszegény a keverék (ennek jele a fehérre égett gyertya).

Mi okozhatja a keverék túlságos feldúsulását?

A tűszelep elkoszolódása, úszódob lyukadás, esetleg túl nagy tartálynyomás.

 

Karbantartás, téliesítés

 

Mit kell tenni a hajómotorral szezon után?

Konzerválni, hogy megelőzzük a szerkezet korrózióját és oxidációját.

Mi okozhat hajómotor korróziót?

A lecsapódó kondezvíz, mely a levegő nedvességéből jön.

Mik a szakszerű korrózió-megelőzés lépései?

A motor víztelenítése, az égésterekbe kis mennyiségű motorolaj töltése, a szívó és kipufogó nyílásokat ronggyal betömni, üzemanyagot leengedni, hajtóműben olajcsere friss olajjal.

Hogyan kell tárolni a hajómotort?

A letisztított, konzervált motort állványra helyezzük, papírral letakarjuk vagy műanyag zsákot teszünk rá, benne szilikagéllel, végül légmentesen lekötjük.

Hogyan kell a külmotor hűtővíz rendszerét téliesíteni?

Elegendő tiszta vízzel átöblíteni.

Hogyan kell az üzemanyagtartályt tárolni télen?

Biztonsági okokból nem tárolunk teli tankot, csak üreset, kiszereljük a szívócsövet, majd megtisztítjuk a szűrőt, kevés benzinnel átöblítjük a tankot.

Mikor végezzük mi a motor téliesítését és mikor érdemes szakszervízbe vinni?

Ha üzemelése problémamentes volt, magunk is téliesíthetjük. Fűtött tároló nem szükséges. Ha szezonban probléma volt, a szakszervíz téliesítsen.

Hogyan kell szakszerűen beüzemelni tavasszal a hajómotort?

Az üzemeléshez használt benzin-olaj keverékkel átmosni a hengereket, kiszerelt gyertyákkal átforgatni a motort, majd kiszellőztetni az égésteret.

Hogyan kell az akkumulátort télen tárolni?

A savas akkumulátort felöltjük folyadékkal és árammal, pólusait lezsírozzuk.

Hogyan kell nagyméretű csónakmotort tárolni?

Szervízben érdemes a hajóval együtt tárolni és szakszerűen konzerváltatni (hordót téve a hajtómű szára alá).

Ellenőrző kérdések:

 

1.teszt

 

Rendelkezésre álló idő: 10 perc.

 

1. Mit ellenőriz Ön hajóján indulás előtt?

a)         a hajómotort, üzemanyagkészletet, hajóokmányokat és a mentőfelszerelést.

b)         a hajóokmányokat és a hajóvezető képesítését.

c)         a hajó vízmentességét, kötelező felszereléseit és mentőfelszereléseit, a kormányt és a horgonyt, valamint meghajtó eszközét.

 

2. Ön hajót bérel. Miből tudja meg, mi a hajó kötelező felszerelése?

a)         a hajó tulajdonosa illetve bérbeadója felel a hajó műszaki állapotáért, ő tájékoztat a kötelező felszerelésekről.

b)         a 4. számú felszerelési jegyzékből; fontos ismerni, mivel a hajó vezetője felel a kötelező felszerelések meglétéért.

c)         a hajó forgalmi okmányában részletesen felsorolják a kötelező felszereléseket.

 

3. Melyik hajóépítésben használatos anyagnak változik külső hatásra a térfogata?

a)         a fának.

b)         a fémnek.

c)         a fémnek és a műanyagnak.

 

4. Mit nevezünk stabilitásnak?

a)         tulajdonság, amely hajót egyenes úszáshelyzetben tartja, ill. állítja vissza.

b)         erő, amely a hajót egyenes úszáshelyzetben tartja, ill. állítja vissza.

c)         nyomaték, amely a hajót egyenes úszáshelyzetben tartja, ill. állítja vissza

 

5. Mi csökkenti leginkább a hajó stabilitását oldal irányú megdőlés esetén?

a)         a hajó rakománya.

b)         a hajóban felgyűlt fenékvíz.

c)         a hajó fixpont magassága.

 

6. Mikor tesz eleget a hajó az úszóképesség követelményének? Amikor…

a)         a vízvonalig merülő hajó súlyereje egyenlő nagyságú a keletkező nyomással.

b)         a vízvonalig merülő hajó súlyereje egyenlő nagyságú a keletkező nyomatékkal.

c)         a vízvonalig merülő hajó súlyereje egyenlő nagyságú a keletkező felhajtóerővel.

 

7. Melyek a hajócsavar legfontosabb geometriai jellemzői?

a)         szárnyainak száma és hossza.

b)         emelkedése és anyaga.

c)         emelkedése és átmérője.

 

8. Mi a kerékhatás?

a)         a hajócsavar forgása szerint oldal irányban elhúzza a hajó farát a sebességbe kapcsolást követő rövid időszakban.

b)         a kormánykerék átmérőjének hatása a hajóvezetésre.

c)         a hajócsavarra ható erő, kiszámolható a hajócsavar szárnyfelületének és a csavarkör területének arányéból, elosztva a kormánykerék átmérőjével.

 

9. Mi az egyik jellemző különbség az Otto- és a Diesel-motorok között?

a)         az Otto-motorokban van izzítógyertya, a Diesel-motorokban nincsen.

b)         a Diesel-motorokban van szivató, az Otto-motort izzítani kell hidegindításkor.

c)         az Otto-motorokban van szivató, a Diesel-motorokat izzítani kell hidegindításkor.

 

10. Mi az egykörös kormányszerkezet működési elve aktív kormány esetén? (3 pont)

a)         a kormány a motort két vezetékkel húzza jobbra illetve balra.

b)         a kormány a motort egy vezetékkel húzza jobbra illetve balra.

c)         a kormány a motort egy vezetékkel húzza és tolja jobbra illetve balra.

 

Elérhető pontszám: 12. Megfelelt: 75%, azaz 9 ponttól. Elért pontszám:…..

 

2. teszt

 

Rendelkezésre álló idő: 10 perc.

 

1. Mi adja a hajótest merevítését fa hajóknál?

a)         hajógerinc, bordák, palánkozás, takaró- és varratlécek.

b)         hajógerinc, belső bútorzat, válaszfalak, palánkozás, fedélzet.

c)         oldallemezek, fő- és mellékbordák.

 

2. Mi a jellemzője az ún. félsikló hajótestnek?

a)         V alakú orr, lapos fenék

b)         végig V alakú testforma

c)         U alakú orr, V alakú farrész

 

3. Melyek az alakstabil hajók?

a)         amelyeknél a hajótest stabilitását főleg a hajótest alakja adja.

b)         amelyeknél a hajó stabilitását a tőkesúly alakja adja.

c)         amelyeknél a hajó stabilitását a tőkesúly tömege adja.

 

4. Mi az aktív kormányzás?

a)         a hajó kormánylapátjának aktív mozgatása.

b)         a hajócsavar mozgatása általi kormányzás

c)         a kormánylapáttal aktívan együtt mozgó hajócsavar kormányhatása.

 

5. Mi a kavitáció?

a)         a gravitáció hatása a víz alatt.

b)         gőzbuborékok keletkezése a hajócsavaron.

c)         nyomáscsökkenés a hajótest víz alatti részein.

 

6. Mi lehet a külmotor hibája, ha nehezen indul be, illetve indítás után azonnal leáll?

a)         a keverék üzemanyagban szegény, szivató használata szükséges.

b)         a keverék üzemanyagban dús, szivató használata szükséges.

c)         az üzemanyag oktánszáma nem megfelelő, szivató használata szükséges.

 

7. Hogyan ellenőrzi Ön, hogy van hűtése a motornak?

a)         a termosztát és a szivattyúellenőrző műszer tájékoztat erről.

b)         elsősorban az ellenőrző vízsugár tájékoztat.

c)         a motor hangja hűtés nélkül megváltozik.

 

8. Milyen vízhűtési rendszereket alkalmaznak kishajókon?

a)         szivattyús és torlónyomásos rendszereket.

b)         torlónyomásos és dinamikus nyomásos renszereket.

c)         torlónyomásos rendszereket.

 

9. Mit mutat meg a hajócsavar emelkedése?

a)         a hajócsavar szárnyainak a vízszintestől való eltérését.

b)         a hajócsavar egy körbefordulása alatt megtett csavarút hosszát.

c)         a hajócsavar átmérőjét.

 

10. Ön beépített motoros hajóval tolatni szeretne szűk kikötőben. Melyik irányban lesz kisebb a tolatás íve, ha a hajócsavar előremenetben jobbforgású? (3 pont)

a)         ez esetben a hajócsavar hátramenetben is jobbra forog, tehát jobbra lehet kisebb ívben tolatni.

b)         ez esetben a hajócsavar hátramenetben balra forog, tehát jobbra lehet kisebb ívben tolatni.

c)         ez esetben a hajócsavar hátramenetben balra forog, tehát balra lehet kisebb ívben tolatni.

 

Elérhető pontszám: 12. Megfelelt: 75%, azaz 9 ponttól. Elért pontszám:…..

 

Megoldások:

1. teszt: c,b,a,c,b,c,c,a,c,c

2. teszt: a,b,a,b,b,a,b,a,b,c