Vitorlázáselmélet

Vitorlázáselmélet

Írta: Szentmiklósi Miklós. A tananyag, a kérdések és a válaszok a szerző saját szellemi termékei, a megjelölt felhasznált irodalom alapján és az NKH által 2011-ig honlapjukon nyilvánosan közzétett vizsgakérdések alapján készültek. Bárki szabadon használhatja és tanulhat, taníthat belőle, de változtatni rajta a szerző engedélye nélkül tilos. Kiadni, pénzért árulni a tananyagot és a kérdéseket tilos. Más művekhez felhasználni, idézni belőle a forrás és a szerző megjelölésével szabad.

A tananyag és a kérdések elkészítéséhez felhasznált irodalom:

Sporthajózás, Overschmidt-Gliewe-Somlóvári-Friedel, Tudex Kiadó 1993.

Teljes Vitorlás Kézikönyv, Park Kiadó 2003.

Vitorlázás, Tóth Kálmán, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.

A vitorlázásban minden felszerelési tárgynak és manővernek megvan a magyar elnevezése, de hagyománytiszteletből a németből, skandináv és egyéb nyelvekből átvett vitorlázókifejezéseket (is) használjuk (pl. nagyvitorla=gross, fedélzet=deck, legénység=mancsaft, stb.).

A szél

A szelet ereje és iránya jellemzi. A szél irányát arról a földrajzi irányról nevezzük el, ahonnét fúj. A szélerősség mérésére egy 12 fokozatú tapasztalati skálát, a Beaufort-skálát használjuk.

A hajó szél felőli oldalának idegen neve: luv odal

A hajó szél alatti oldalának idegen neve: lee („lé”) odal

A főbb szélirányok:

Szembeszél =szemből, vagy közel szemből érkező szél, a hajó orrától nézve kb. 0-40 fok közötti tartomány. A hajó nem halad, de fékezésre és a vitorlák fel- és lehúzására a szembeszél az alkalmas szélirány.
Negyedszél („kreutz” ejtsd: krajc) =ferdén elölről érkező szél, kb. 45 fokban. A hajó a szél felé vitorlázva eddig a szögtartományig képes vitorlázni, élesebben már nem.
Felszél („oldalszél”) =oldalról érkező szél, kb. 90 fokban.
Háromnegyedszél („raum”) =ferdén hátulról érkező szél, kb. 135 fokban.
Hátszél =teljesen hátulról érkező szél, 180 fokban.

Bő szélnek nevezzük a hátszelet és raumot.

A vitorlázás fizikai magyarázata

A vitorlán hátszélben tolóerő hat, a többi szélirányban (a szembeszél kivételével) a vitorla két oldala között nyomáskülönbség, azaz felhajtóerő keletkezik. A vitorlázat átadja hajótestnek a keletkező erőt, a hajótest víz alatti része, azaz laterálfelülete alakítja át ezt az erőt előremutató irányú vektorrá, így halad előre a vitorlás hajó.

A vitorlákat úgy kell beállítani, hogy felezzék a hajó hossztengelye és a szélirány által bezárt szöget. A hajón nem szögeket mérünk, hanem egyszerűen csak azt nézzük, a vitorlák nem lobognak-e, mivel a hajó „tudja a fizikát”: ha a jól beállított, azaz éppen nem lobogó vitorla állásszögét megmérnénk, az említett felező értéket kapnánk. Egyszerűbben megfogalmazva a vitorlabeállítás szabályát: a vitorlákat lobogáshatárig kell behúzni. Ha a vitorlák lobognak, akkor a hajó sebessége csökken, a vitorlákon a behúzókötelek (sottok) segítségével húzni kell.

A szembeszél csak fékezésre és a vitorlák fel és lehúzására alkalmas, haladásra nem. Legalább 45 fokos szögben érkező szélre van szükségünk ahhoz, hogy a vitorlák képesek legyenek befogni a szelet.

Ha a szél útirányunk felől, azaz teljesen szemből fúj, egyenesen nem tudunk arrafelé haladni, hanem csak 45-45 fokos szögben (azaz 90 fokos irányváltoztatásokkal) cirkálva („kreutzolva) tudjuk megközelíteni úticélunkat.

Álló hajóra a valódi szél hat, de haladás hatására a keletkező menetszél ún. látszólagos szelet alakít ki, mely mindig „élesebb”azaz kisebb szögű, mint a valódi szél. A valódi szél és a látszólagos szél haladás közben csakis teljesen teljesen szemből (pl. motorozva), vagyis a hajó hossztengelyével párhuzamosan fújva lesz azonos irányú. Hátszélben a valódi szél és a menetszél egymás ellen hatnak. A valódi szél iránya a parton lévő zászlók, lobogók állásából könnyen meghatározható, illetve álló hajó széljelzői pontosan mutatják; haladó hajón mindig a kissé élesebb látszólagos szelet érzékeljük.

A vitorláshajó főbb részei és felszerelései

Tőkesúly (kiel), jolléknál uszony (svert)
Hajótest
Fedélzet (deck)
Árboc és bum
Állókötélzet (árbocot tartó sodronykötelek)
Mozgókötélzet (vitorlák behúzókötelei, azaz sottjai)
Vitorlák

A hajótest jobb és bal oldalának elnevezése:

menetirány szerinti jobb oldal: steuerboard („stajerbord”)
menetirány szerinti bal oldal: backboard („bekbord”)

Ha a hajó jobbról kapja a szelet, akkor bal oldalára dőlve halad, tehát backboardon megy. (ez az útjogos helyzet, ezért kiabálják találkozáskor az ilyen a hajóról: bekbord! Azaz a másik hajó, mely a szelet balról kapja, térjen ki).

Csapásirány: ahonnét a szél „belecsap” a vitorlákba.

Jobbcsapás: a szél jobbról érkezik, a hajó bal oldalára dől (backboard), a bum balra áll. Útjogos helyzet találkozáskor.
Balcsapás: a szél balról érkezik, a hajó jobb oldalára dől (steuerboard), a bum balra áll. Kitérésre kötelezett helyzet találkozáskor.

Az árbocot tartó állókötélzet:

Forstág (előremerevítő sodronykötél)
Vantnik (oldalirányba merevítő sodronykötelek)
Achterstág (hátramerevítő sodronykötél)

Mozgókötélzet: (a baumtól az árboc felé haladva)

dirk (álló hajón a baumot emeli, „pihentető kötél”)
alsóél feszítő (a nagyvitorla alsó élét feszíti)
reff 1 (a vitorlázat kisebb mértékű kurtítására szolgál)
reff 2 (a vitorlázat nagyobb mértékű kurtítására szolgál)
grossfall (a nagyvitorla felhúzókötele)
első szem (nem kötél, hanem a vitorlába préselt karika, a nagyvitorla baumhoz rögzítésére szolgál)
cunningham (a nagyvitorla első harmadát laposítja, kevés hajón használják)
alba (a baumot feszíti lefelé, ezzel a vitorla középső részét laposítja)
gross-sott (a nagyvitorla behúzókötele)

A nagyvitorla (=gross) részei:

alsó él
első él
hátsó él
latnik (vitorlába helyezhető merevítő lapocskék)
halfej (vitorlára préselt lemez a vitorla felső részében, a felhúzóköél bekötésére)
reffkötelek (a vitrola kurtítás közbeni lekötözéséhez)

Az orrvitorla (=fock) részei:

alsó él
első él
hátsó él

A nagyméretű (hátsó sarkával az árbocon túlnyúló) fockot génuának nevezzük, ez a gyenge szélben használatos orrvitorla.

Viharos szélben célszerű nagyon erős anyagú, nagyon kis felületű fockot használni (viharfock).

Túrahajó alapvitorlázata tavakon:

génua, mely fockrollerrel besodorható.
gross, mely reffsorokkal kurtítható (általában reff1 és reff2 elegendő).

Kiegészítő vitorlák: (nem alapfelszerelés, főleg versenyzéshez használatosak)

spinakker (hátszélballon) öblös, szabású, kerek formájú orrvitorla, hátszélre és raumra, mérsékelt szélig használható.
genakker: a génua és a spinakker „keveréke”, speciális orrvitorla, ívelt szabással, oldalszélben használatos.
Reacher („rícser”): a génuánál is nagyobb méretű orrvitorla, felső sarka az árboccsúcson, első sarka a hajó orrából kinyúló orrsudáron, hátsó sarka az árbocon túlnyúlik.
Codec 0 („kód zéró”) óriás méretű orrvitorla, felső sarka az árboccsúcson, első sarka a hajó orrából kinyúló orrsudáron, hátsú sarka pedig a hajó legvégéig ér. Ennél nagyobb felületű orrvitorla készítése már nem lehetséges.

A hajó és a vitorlázat egyensúlya

Az orrvitorla a hajó eleje felé viszi a vitorlázatra ható szélerőből keletkező súlypontot, a nagyvitorla pedig hátrafelé. Ha a vitorlázat súlypontja az árboc mögé esik (pl. a nagyvitorla felülete jóval nagyobb, mint az orrvitorláé) a hajó szél felé forduló hajlamú lesz, azaz luvgirig. Ha pedig a vitorlázat súlypontja az árboc elé esik (pl. a nagyvitorla felülete jóval kisebb, mint az orrvitorláé) a hajó széltől elforduló hajlamú lesz, azaz leevgirig. „Gyárilag” a hajók enyhén luvgirigek, hogy havária esetén (pl. vezető kiesése, kormánytörés, stb.) a hajó szél felé fordulva megálljon. A leegirig hajlam spontán perdüléssel járhat a kományelengedése esetén, igen veszélyes! A jól beállított hajón a vitorlázat súlypontja nagyon enyhén az árboc mögött van, a vitorlák egyensúlyban vannak, a hajó nagyon enyhén (biztonsági okokból) luvgirig. Az árboc enyhén hátrafelé döntésével is luvgiriggé tehetjük hajónkat, előredöntésével pedig leegiriggé. A rig és a vitorlázat helyes beállítása főleg versenyzéskor fontos, de túravitorlázóknak is törekedniük kell az optimum elérésére.

Helyes kormánykezelés, a helyes hajóvezetési technika

A kormányos kezelje a kormányt és a gross-sottot, két mancsaft pedig a focksottokat. A kormányos mindig a kormányrúd vége előtt üljön, hogy tudjon kormányozni a csípőjétől. Hátsó keze a kormányrudat fogja, első keze pedig a gross-sottot. Kis mozdulatokkal kormányozzunk, mert a kormány fékez. Álló hajón először „csináljunk sebességet” és csak ez után kezdjünk kormányozni, különben a hajó nem indul el a kormánylap fékezése miatt. A kormányos a szél felőli oldalon (luv oldal) üljön, csapásváltáskor üljön át a másik oldalra, menetriánnynak mindig előre nézve (kormányt és sottokat elengedni, menetiránynak háttal fordulni tilos).

Alapmanőverek

élesedés (luvolás) kanyarodás a szél felé
ejtés (leesés) elkanyarodás a széltől
fordulás, azaz csapásváltás a szél felé
perdülés (halzolás) csapásváltás a széltől el

Beggelés: hasznos segédmanőver, szembeszélben álló hajón a vitorlának a hajó hossztengelyére merőlegesen való állítása. Beggelő orrvitorla segít elfordítani a hajó orrát (álló hajó elindításánál fontos), beggelő nagyvitorla pedig fékezni segít.

Haladás vitorlákkal: álljunk széllel szemben, majd a beggelő orrvitorlával fordítsuk a hajót a kívánt szélirányba. A vitorlákat a sottokak segítségével állítsuk a lobogás határára, azaz bő szélben engedjük ki őket a lobogás határáig, nagyed- és félszélben pedig húzzuk be őket, szintén a lobogás határáig.

Fékezés vitorlákkal: szembeszélbe fordulással történik, a hajó tömegétől és a szembehullámzástól függően 4-5 hajóhossznyi út alatt elveszíti sebességét és megáll. Negyedszélben mindkét sott elengedésével, a vitorlák kilobogtatásával is lehet fékezni. Vészfékezés: széllel szembe fordulva, beggelő nagyvitorlával.

Kormányzás vitorlákkal (nem alapmanőver, haladó technika!): a vitorlázat súlypontjának előre vagy hátra helyezésével a hajó orra szél felé vagy széltől el kanyarodik (azaz jobbra vagy balra). A súlypontot a fock kiengedésével és a gross behúzásával lehet hátra tenni (=kanyarodás a szél felé), a fock behúzásával és a gross kiengedésével pedig előre (kanyarodás el a széltől).

Teendők erős szélben, viharban

Q-forduló: erős szélben perdülés helyett a biztonságosabb fordulást érdemes választani.

Pöff: hirtelen érkező szélerősödés (érkezése a víz felszínén látható), ami után a szél ismét csendesedik. A jolle pöffben felborulhat, védekezés: a vitorlákra való gyors „ráengedés”, azaz a felesleges szélerő kiengedése.

Erős szél: 6 Beaufort, azaz 40-50 km/h. (még nem vihar!). Ennél erősebb szélben nem érdemes kevés tapasztalattal vitorlázni.

Reffelés: a vitorlázat kurtítása, azaz csökkentése. Eszközei: nagyvitorlán a reff 1 és reff 2., (nagyobb hajókon akár reff3); orrvitorlán a fokroller.

Fokroller: az orrvitorla betekerésére vagy kisebbre tekerésére szolgáló eszköz, nevezik orrvitorla besodrónak is.

Tippek a reffeléshez:

4 Beaufortnál érdemes a fockot felére betekerni, 5 Beaufortnál a grosst reff1 reffelni, 6 Beauforttól pedig 1/3 méretű fock és reff2 a vitorlák helyes aránya (ez a legtöbb túravitorlásra igaz, kisebb eltérések lehetnek).

Vihar: a szélerő 7 Beaufortnál erősebb (60 km/h feletti) és a láthatóságot csapadék korlázozza. A Balatonon északi viharnál fő veszély a sekély déli partra való kisodródás, ezért viharban a helyes magatartás: a hajón lévők mentőmellényben legyenek, a hajóról való kiesést minden áron elkerülve, a hajó erősen reffelt vitorlákkal félszélben vagy közel félszélben halad, tartva a magasságát a déli parttól. Végső esetben le is lehet horgonyozni (igen hosszú kötéllel, megfelelő tömegű horgonnyal), hiszen a Balaton vízmélysége és mederanyaga a legtöbb helyen kiváló a horgonyzásra.

Vitorlás csónakok, azaz jollék

A jolle uszonyos (svertes) sportvitorlás, azaz vitorlás csónak. A jollék alakstabil hajók, a hajó alakján túl a legénység súlya is stabilizálja.

Kiülés: erős szélben a legénység súlyát a szél felőli oldalra (luv oldal) helyezi, és felsőtesttel kidőlve tart ellen a szél felborító erejének. Versenyjollékon ez a hajó oldalára biztosítókötéllel kiállva történik (ez a trapézolás).

Az uszony idegen neve svert. Szerepe: a svertet az oldalsodródás ellen használjuk jollékon, széllel szemben cirkálva teljesen leengedve. Hátszélben teljesen fel lehet húzni, raumban egy picit engedni lehet belőle.

(egyes nézetek szerint élénk oldalszélben szintén felhúzható valamelyest, a hajó ugyan csúszni fog oldalirányba, de a billentő erő csökken. Valójában a borulás ellen erős szélben a kiülés sokkal hatékonyabb).

Havária a vizen

A vitorlázás közben esetlegesen előforduló főbb káresetek a következők lehetnek:

vitorlaszakadás
a rig és az árboc sérülései
kormányproblémák
zátonyra futás
lékesedés
hajótűz
borulás (jolléval)

A vitorlaszakadás a vitorlák erős szélben való lobogtatása miatt szokott bekövetkezni, amúgy a vitorla az egyenletes terhelést még nagyon erős szélben is jól bírja. Lobogtatás hatására a varrás cérnaszálai felfeslenek, elszakadnak és hamarosan a vitorla is szakad. Kerüljük a lobogtatást, illetve minden tavasszal vigyük el vitorláinkat vitorlavarróhoz, alapos átnézésre, javításra.

Az árbocot tartó állókötélzet ritkán szakad el, de a sodronyköteleket (forstág, vantnik, achterstágÍ) rögzítő stiftkarikák annál gyakrabban mozdulnak el helyükről (pl. a hajón közlekedő utasok véletlenül letapossák őket). Amennyiben az állókötélzet elengedi az árbocot, vagy elszakad, azonnal úgy kell fordulni a szélhez képest, hogy az ellenkező oldali ép sodrony tartsa az árbocot, különben az árboc kidől, vagy eltörik:

forstág szakadás esetén azonnal hátszélre ejteni és a dirkkel pótolni ideiglenesen a forstágot.
vantni szakadása esetén azonnal fordulni, hogy az ellenkező oldali vantni tartsa meg az árbocot, és szintén a dirkkel pótoljuk ideiglenesen a szakadt vantnit.
Az achterstág szakadása esetén azonnal szélbe állunk rövid időre, leengedjük a nagyvitorlát, a szakadt achtert pedig a fockfallal vagy a spinakkerfallal pótoljuk ideiglenesen.

Kormánysérülés esetén (oka lehet pl. uszadékkal ütközés, ill. uszadék beszorulása) tavakon és folyókon igyekezzünk lehorgonyozni alkalmas helyen, hiszen hajónk manőverképtelen. Ha a probléma nem javítható a helyszínen, akkor pl. a külmotort aktív kormányként használva hajózzunk a legközelebbi kikötőbe, vagy hívjunk másik hajót, amely a kikötőbe vontat.

Zátonyra futás esetén, erős szélben két esettől függhet hajónk további sorsa:

A szél a part felől fúj-e
A szél a part irányába fúj-e

Ráfújó szélben általában csak vontatás segítségével juthatunk le a zátonyról. Elfújó szélben a hajót erősen megdöntve motorral lejuthatunk a zátonyról, illetve a horgonyt kukázó horgonyként (messzire kivinni a szabad vízterület felé, pl. csónakkal, vagy 2-3 mentőmellényben, a horgonyon is 2-3 mentőmellénnyel) a csörlő segítségével a megdöntött hajót lehúzhatjuk. Puha medren (homok, iszap) a hajó nem sérül zátonyra futáskor, kemény mederben (kő, szikla) viszont lékesedhet.

A lékesedés fő oka másik hajóval, vagy a vízben úszó kemény tárggyal való ütközés. Ütközés esetén a fenékvíz szivattyút azonnal be kell kapcsolni és a hajófenékben vizsgálatot tartani. Amennyiben a lék vízvonal közelében van és kicsi, a hajót ellenkező oldalra döntve, a léket ideiglenesen betömve (vitorlazsák vagy kívülről lékponyva) a vízbetörés csökkenthető, a szivattyúval/vödörlánccal az elárasztódás elkerülhető, miközben a legközelebbi kikötő felé hajózunk. Menthetetlen hajót próbáljunk meg partközelben sekély vízre futtatni, illetve egy esetlegesen közel lévő úszómű mellé kikötni. A hajó elhagyásakor az utasok mentése és biztonsága az első, a hajóvezető utolsóként hagyhatja el a hajót, a hajóokmányokat is biztonságba helyezve.

Hajótűz oka lehet az őrizetlenül hagyott működő konyhai tűzhely, esetleg a parti áram töltése rossz minőségű, zárlatos akkumulátortöltővel. A hajó kötelező tartozéka a tűzoltó készülék, amelyet évente ellenőriztetni kell (pl. tűzoltóság). A hajó anyagának tüze vízzel is oltható, üzemanyag vagy olaj (pl. étolaj) tüze poroltóval oltható. Elektromos tüzet tilos vízzel oltani, erre a célra a széndioxid gázzal oltó készülék a legjobb (ennek használata zárt térben életveszélyes) miután áramtalanítottuk a hajót. Idegen hajón ismeretlen, zárt térben nagyon veszélyes az oltás, szakember végezze! Kikötői tűz esetén a többi hajó mentése is fontos: az égő hajót el kell távolítani a többi hajó közeléből, a szél alatti oldalon lévők a veszélyeztetettek. Égő hajót a szél felőli oldalon kell elhagyni.

Jolléval borulás esetén kerüljük a pánikot, a jolle könnyen visszaállítható külső segítség nélkül is. Győződjünk meg utasaink épségéről, és igyekezzünk az árboc végét megtartani (úszva, mentőmellényben ez nem nehéz feladat) nehogy leszúrjon a vége az iszapba. Ezt követően az elúszott felszerelést szedjük össze, majd a hajó orrát szél felé fordítva, a vitorlákat meglazítva/lehúzva billentsük vissza a hajót, pl. a kihúzott svertre való felmászással. A visszaállított hajóból merjük ki a vizet majd folytassuk utunkat.

Gyakorló kérdések

Honnan ismeri fel a valódi szélirányt?

A kikötött hajók széljelzőjéről, a parti lobogók állásáról.

Mi a menetszél?

A mozgó járművön az elmozdulás irányával ellentétesen ható légmozgás.

Mi a látszólagos szél?

A valódi szél és a menetszél vektorának eredője.

Milyen hatása van a menetszélnek a valódi szélre?

Irányát és erejét befolyásolva látszólagos szelet alakít ki.

Mi hajtja a menetben lévő vitorlást?

A látszólagos szél.

Mikor azonos irányú a valódi szél és a látszólagos szél vitorlás hajón?

Ha a hajó hossztengelye párhuzamos a valódi szél irányával, pl. szembeszélben való veszteglés esetén, illetve teljesen széllel szemben haladva, pl. motorral.

Hátszélben miért gyengébb a látszólagos szél?

Mert a menetszél és a valódi szél vektorai ellentétes irányúak, a menetszél csökkenti a valódi szelet.

Oldalszélben hajózik, amikor a szélirány 25 fokot élesedik, és tartósan így is marad. Mit tesz Ön?

Mivel a szélirány bő negyedszélre váltott, mindkét vitorlát beljebb húzom és folytatom útirányomat.

Oldalszélben hajózik, amikor a szélirány 25 fokot a bő szél irányába változik és tartósan így is marad. Mit tesz Ön?

Mivel a szélirány szűk raumra váltott, mindkét vitorlát kijjebb engedem és folytatom útirányomat.

Mi a fordulás és mikor alkalmazza?

Széllel szemben történő csapásváltás, megforduláskor vagy cirkálásnál alkalmazom.

Mi a perdülés és mikor alkalmazza?

Csapásváltás a szél irányában vitorlázva, bő szélben történő megforduláskor, illetve gyors megfordulást kívánó manővernél, pl. vízből mentésnél alkalmazom.

Mi a Q-forduló és mikor alkalmazza?

Bő szélből (pl. raum) kezdett fordulás, akkor alkalmazom, amikor erős szélben a bő szélből perdüléssel történő csapásváltás (halzolás) már nem biztonságos.

Mi a szélbe állás és mikor alkalmazza?

A hajót orral a szél felé, a széllel teljesen párhuzamos állásba kormányzom, megálláskor, illetve a vitorlák fel- és lehúzásakor kell alkalmazni.

Hogyan fékez Ön vitorláshajón?

Széllel szembe fordulva, illetve negyedszélben hajózva a vitorlákat kiengedve.

Mi az orrvitorlával történő beggelés?

A széllel teljesen szemben álló hajón a hajó középtengelyében lobogó orrvitorlát valamelyik oldalra kihúzva a hajó az orrvitorlával ellentétes irányban elfordul a széltől. Az álló hajó elindítására szolgáló manőver.

Mi a nagyvitorlával történő beggelés?

A széllel szemben álló, még haladó hajón a nagyvitorlát a bum segítségével kézi erővel a széllel szemben teljesen kinyomva a hajó vészfékezésére szolgáló manőver.

Mit nevezünk reffelésnek?

A vitorlafelület kurtítását erős szélben.

Mi a reff1?

A nagyvitorlán lévő legalsó (első) reffsor.

Mi a reff2?

A nagyvitorlán lévő második reffsor.

Mi a reff3?

Nagyobb hajók nagyvitorláin lévő legfelső (harmadik) reffsor.

Mire való az alsó élfeszítő kötél és hol található?

A nagyvitorla alsó élének feszítésére, a bum legvégén található.

Mire való az alba és hol található?

A bum első harmadát az árboctalppal köti össze, a bumot lefelé feszíti ezáltal a nagyvitorlát laposítja.

Mire való a dirk és hol található?

A dirk a bum pihentető kötele, megtartja a bumot, amikor nincs felhúzva a nagyvitorla (pl. kikötött hajón).

Mire való a svert és hol található?

A svert a jollék uszonya, az oldalcsúszást csökkenti.

Hogyan használja a svertet jollén szél ellen vitorlázva?

Teljesen leengedve.

Hogyan használja a svertet jollén bő szélben vitorlázva?

Teljesen felhúzva, gyenge szélben kicsit kiengedve.

Melyik a hajó lúv oldala?

A szél felöli oldal.

Melyik, a hajó lee oldala?

A szél alatti oldal.

Mit jelent az, hogy egy hajó luvgírig hajlamú?

A hajó szélbe forduló hajlamú, a kormányt elengedve szél felé fordul, majd széllel szemben, lobogó vitorlákkal megáll (a biztonság szempontjából kedvező tulajdonság hajóknál).

Mit jelent az, hogy egy hajó leegírig hajlamú?

A hajó széltől elforduló hajlamú, a kormányt elengedve széltől elfordul, majd hátszélbe áll, és a bum spontán átperdül (igen veszélyes jelenség hajóknál!).

Hogyan állítható luvgírigre a hajó?

Az árboctalpat enyhén előbbre kell állítani, az árbocot pedig enyhén hátrafelé kell dönteni.

Miért praktikus a luvgírigség?

A hajó élesebben tud szél ellen vitorlázni, kormánytörés vagy a vezető kiesése esetén magától szélbe áll.

Mi történik akkor, ha Ön túl kicsi nagyvitorlát és túl nagy orrvitorlát használ?

A hajó leegírig lesz, azaz a vitorlázat súlypontja előre tolódik.

Mi történik akkor, ha Ön túl nagy nagyvitorlát és túl kicsi orrvitorlát használ?

A hajó luvgírig lesz, azaz a vitorlázat súlypontja hátra tolódik.

Hogyan tartható meg a vitorlázat optimális súlypontja erős szélben is?

Erős szélben is használunk orr- és nagyvitorlát, de mindkettőt arányosan kurtítva. Egyik vagy másik vitorla teljes lehúzásával a vitorlázat súlypontja eltolódik.

Erős oldalszélben (40 km/h) biztonságos kikötő felé hajózik jollén. Hogyan vitorlázik Ön?

A vitorlákat a lobogás előtti határra kiengedve, a svertet valamelyest felhúzva.

Tőkesúlyos vitorlás hajóval viharba került. Mit tesz Ön?

Mindkét vitorlámat megfelelően reffelem, majd félszélben vagy félszélhez közeli irányban vitorlázom, mert viharban ez a legstabilabb vitorlázási irány, illetve ez jár a legkevesebb magasságvesztéssel a veszélyes szél alatti parthoz képest.

Mi történik a hajóval hirtelen jövő, erős széllökés (pöff) esetén?

A hajó hirtelen szél felé fordul („szélbe fut”), a nagyvitorla nyitásával („ráengedés”) védekezhetünk, illetve reffeléssel.

Miért kell a manőverek előtt hangos és egyértelmű utasításokat adni a legénységnek?

Mert egyes manőverek váratlanul végrehajtva veszélyesek lehetnek, pl. a bum oldalváltása.

Ön szél ellen vitorlázik, reffelve is erősen megdőlve, amikor egy Önéhez hasonló méretű hajó érkezik bő szélben haladva, de reffelés nélkül. Hogyan lehetséges ez?

Bő szélben sokkal kisebb a vitorlákra ható döntő erő, bő szélben később kell reffelni, mert a billentő erőből hasznos tolóerő lesz.

Mit tesz Ön, ha elszakad a lúv oldali (szél felőli) oldalmerevítő (vantni)?

Azonnal csapást váltok és ideiglenesen a dirkkel helyettesítem az elszakadt merevítőt.

Mit tesz Ön, ha szél ellen vitorlázva a forstag elszakad?

Azonnal hátszélbe ejtek és ideiglenesen a dirkkel helyettesítem az elszakadt merevítőt.

Mit tesz Ön, ha hátszélben vitorlázva az achterstag elszakad?

Azonnal szélbe állok, lehúzom a vitorlákat és ideiglenesen a fockfallal vagy a spinakerfallal helyettesítem az elszakadt merevítőt.

Mit tesz Ön, ha a nagyvitorla felhúzókötél elszakad?

Szélbe állok, a nagyvitorlát lehúzom, ideiglenesen a dirkkel helyettesítem az elszakadt felhúzókötelet, majd a nagyvitorlát újra felhúzva folytatom a vitorlázást.

Ön balcsapáson (steuerboardon ) vitorlázik, Önnel szemben jobb csapáson (backboardon) vitorlázó hajó érkezik. Mit tesz Ön?

A hajót ejtve kitérek.

Ön szél ellen vitorlázik, amikor szemből, szél felől balcsapáson hátszelező hajó tűnik fel. Mit tesz Ön?

Útjogom miatt a hajó irányán nem változtatok (szükség esetén figyelmeztető hangjelzés adható le).

Önnel azonos csapásirányon a szél alatti oldalon hajó keresztezi az Ön menetirányát. Mit tesz Ön?

A hajót időben ejtem, mögötte elhaladva kitérek.

Vitorlás kishajóján raumban vitorlázik jobb csapáson, amikor a szél alatti oldalon, szintén jobbcsapáson vitorlás vízi sporteszköz keresztezi az Ön menetirányát. Mit tesz Ön?

Hajómat ejtem, kitérek.

Jobb csapáson halad, amikor szemből balcsapáson spinakerrel vitorlázó hajó érkezik. Mit tesz Ön?

Jobb csapáson hajózva útjogos vagyok a balcsapáson hajózóval szemben, a spinakker ezt nem befolyásolja.

Menetirányát szemből teljes hátszélben haladó hajó keresztezi, a másik hajó orrvitorlája balra áll, nagyvitorlája jobbra. Milyen csapáson van a másik hajó?

Mindig a nagyvitorla helyzete dönt, mivel a másik hajó nagyvitorlája jobbra áll, a másik hajó balcsapású.

Ön folyóvízen vitorlázik, amikor menetirányát nagyméretű tolóhajó keresztezi. Mit tesz Ön?

Folyóvízen a nagyhajó (20 m feletti hajó) meghajtástól függetlenül útjogos, kitérek.

Ön vitorlával halad, az Ön útját kisgéphajó keresztezi, Mit tesz Ön?

Útirányomat meghajtom, a kisgéphajónak kell kitérni.

Hazai tavon Ön vitorlával halad, menetirányát nagyhajó (20 m feletti) keresztezi. Mit tesz Ön?

Útirányomat meghajtom, hazai tavon a nagyhajónak kell kitérni a vitorlás útjából.

Hazai tavon Ön vitorlával halad, menetirányát zöld lobogót viselő nagyhajó (20 m feletti) keresztezi. Mit tesz Ön?

Kitérek, mivel hazai tavakon a zöld lobogó (éjszaka zöld, körbevilágító fény) a menetrend szerint közlekedő hajó megkülönböztető jelzése, más hajótól műveletei elősegítését kéri.

Ön folyóvízen vitorlázik, amikor menetirányát nagyméretű tolóhajó, a tolóhajó előtt pedig a tolóhajónak kitérést végrehajtó balcsapáson vitorlázó vitorlás keresztezi. Mit tesz Ön?

Az akadályozott vitorlásnak (csapásiránytól függetlenül) a kitéréshez helyet biztosítok, akár csapásváltással is.

Vitorlás kishajón jobbcsapáson raumban vitorlázik, amikor szél alatti oldalán az Ön útirányát szörf keresztezi, a szörf szél alatti oldalán pedig jolle keresztezi mindkettőjük menetirányát. Mi az áthaladás sorrendje?

A jolle a szörf és a vitorlás kishajó kitérési szempontból egyenrangúak, mivel a jolle van a szélhez képest legalul, a jolle haladhat át először, ezt követően a szörf, végül a szél felőli oldalon (a legtöbb széllel vitorlázva) Ön haladhat át utolsónak.

Ellenőrző kérdések

Rendelkezésre álló idő: 8 perc.

1. Mikor lehet azonos irányú a valódi szél és a látszólagos szél iránya haladás közben?

a) A valódi szél és a látszólagos szél csakis álló hajón lehet azonos irányú, menetben lévő hajón nem.

b) A valódi szél és a látszólagos szél haladás közben csakis teljesen teljesen hátulról érkezve lehet azonos irányú.

c) A valódi szél és a látszólagos szél haladás közben csakis teljesen teljesen szemből érkezve lehet azonos irányú.

2. A Beaufort-skála szerint melyik szélre jellemző a következő leírás: „Magas hullámok, fehér habos tarajjal”

a) erős szél, 6 Beaufort

b) élénk viharos szél, 8 Beaufort

c) dühöngő vihar, 10 Beaufort

3. Hátszélben milyen erő hat a vitorlákra?

a) felhajtóerő

b) húzóerő

c) tolóerő

4. Hogyan tudunk széllel szemben vitorlás hajóval előre haladni?

a) közvetlenül széllel szemben nem lehetséges vitorlázni.

b) közvetlenül széllel szemben nem lehetséges vitorlázni, de a széliránytól 90-90 fokos irányváltásokkal igen, ezt cirkálásnak nevezzük.

c) közvetlenül széllel szemben nem lehetséges vitorlázni, de a széliránytól 45-45 fokos irányváltásokkal igen, ezt cirkálásnak nevezzük.

5. Mikor használjuk a perdülés (halzolás) nevű manővert?

a) csapásváltás hátulról fújó szél esetén

b) gyors kanyarodásra a szél felé

c) csapásváltás szemből fújó szél esetén

6. Mikor kell jollén felhúzni a svertet?

a) hátszélben hajózva teljesen, valamint erős oldalszélben egy kicsit, az oldalra billenés ellen.

b) csak sekély vizen való kikötésnél szabad felhúzni a svertet.

c) a svert a hajó oldalra való sodródását akadályozza meg, sosem szabad felhúzni vitorlázás közben.

7. Ön vitorlás hajójával bal csapáson (steuerbordon) halad. Útvonalát az Ön szél alatti oldalán olyan hajó keresztezi, amelyik vitorlázatát spinakkervitorla takarja el, így nem tudja megállapítani a másik hajó csapásirányát. Kinek kell kitérnie?

a) a másik hajónak, mert a vitorlákat sosem szabad eltakarni.

b) Önnek, mert ha a bal csapáson halad és a szél alatt keresztező hajó csapásirányát nem tudja megállapítani, akkor ki kell térni, a másik hajó fara felé való ejtéssel.

c) Önnek, mert ha balcsapáson hajózik, akkor a másik hajó csakis jobbcsapáson tudja keresztezni menetirányát.

8. Hajóján kényszerhelyzet adódik: az előremerevítő sodronykötél (forstág) elszakad. Mit tesz Ön? (3 pont)

a) azonnal széllel szembe áll, leengedi a vitorlákat és motorral halad tovább.

b) azonnal hátszélre fordul, hogy az árbocot a hátramerevítő sodrony (achterstág) tartsa meg, az elszakadt forstágot ideiglenesen a dirkkel pótolja.

c) azonnal csapást vált és oldalszélre fordul, hogy az árbocot az oldalmerevítő sodrony (vantni) tartsa meg, az elszakadt forstágot ideiglenesen az orrvitorla felhúzókötelével (fokfall) pótolja.

Elérhető pontszám: 10. Megfelelt: 75%, azaz 8 ponttól. Elért pontszám:…..

Megoldás: c,a,c,c,a,a,b,b