Hajóvezetéstan

Hajóvezetéstan

Írta: Szentmiklósi Miklós. A tananyag, a kérdések és a válaszok a szerző saját szellemi termékei, a megjelölt felhasznált irodalom alapján és az NKH által 2011-ig honlapjukon nyilvánosan közzétett vizsgakérdések alapján készültek. Bárki szabadon használhatja és tanulhat, taníthat belőle, de változtatni rajta a szerző engedélye nélkül tilos. Kiadni, pénzért árulni a tananyagot és a kérdéseket tilos. Más művekhez felhasználni, idézni belőle a forrás és a szerző megjelölésével szabad.

A tananyag és a kérdések elkészítéséhez felhasznált irodalom:

Hajók kézikönyve, főszerkesztő Kom Ferenc, Műszaki könyvkiadó, Budapest 1981.

Sporthajózás, Overschmidt-Gliewe-Somlóvári-Friedel, Tudex Kiadó 1993.

Alapvető ismeretek

A hajózásnak személyi és tárgyi feltételei vannak.

Tárgyi feltételek: érvényes hajóokmánnyal rendelkező kishajó (melyben szerepelnek: 1. a hajó azonosító jele, 2. a tulajdonos adatai, 3. a hajó technikai adatai, 4. a hajómotor adatai, 5. a hajó minimális személyzete és engedélyezett befogadóképessége, 6. a hajó engedélyezett vízterülete, 7. érvényesség ideje). Legyen a felszerelési jegyzék alapján felszerelt (4. sz. felszerelési jegyzék), vízmentes, tiszta állapotban.
Személyi feltételek: a hajóokmányban előírt számú és képesítésű személyzet a hajón tartózkodik (pl. egy átlagos túravitorlásra: min. 1 fő)

Képesítés: a hajóvezető rendelkezzen érvényes képesítéssel (melyben szerepel: 1. a hajó fajtája, amelyet vezethet, 2. a vízterület, ahol vezetheti, (pl: vitorlás kishajó, belvizek). A képesítést a hajózási- és a rendőrhatóság ellenőrzi.

A hajókat a hajólajstromban tartják nyilván, az azonosítójelet ez alapján kapja a hajó. Magyarország lajstromjele: HU. A hajó forgalmi okmánya a hajólevél. Nagyhajóknál nemcsak az előírt elegendő létszámú személyzet, hanem a személyzet képesítés szerinti összetétele is szerepel a hajólevélben.

Kishajók azonosítójele H betűvel kezdődik (pl. H-99999), a H betű itt nem Magyarországra utal, hanem arra, hogy kishajó!

A hajóvezető felelősségi köre: A hajóvezető felel:

A hajó és az azon tartózkodó személyek biztonságáért,
A hajózás rendjének megtartásáért,
A biztonságos és környezetkímélő üzemeltetésért.

Vészhelyzetben a hajóvezető utasíthatja a hajón tartózkodókat a mentési munkálatokban való részvételre. A hajóvezető köteles elsősegélyt nyújtani, valamint gondoskodni arról, hogy a balesetet szenvedett személy mielőbb egészségügyi ellátásban részesüljön. A hajó elsüllyedésével járó havária esetén a hajóvezető hagyhatja el utolsóként a hajót, miután a hajón tartózkodó személyeket és a hajóokmányokat biztonságba juttatta.

A hajó általános alapfelszerelése

Vitorlás és gépi erővel hajtott kishajók rendelkeznek közös felszerelési tárgyakkal:

Kötelező felszerelés (4. számú felszerelési jegyzék szerint, kötelező!))
Navigációs és kommunikációs eszközök (ajánlott)
Hajótest mentésére szolgáló eszközök (ajánlott)

A 4. számú felszerelési jegyzék tételei összefoglalva:

Főhorgony
Tartalék horgony
Horgonykötél vagy lánc
Kikötőkötelek
Csáklya
Belvízi navigációs fények
Nappali azonosítójelek (fekete gömb horgonyzáshoz, fekete kúp motorral is rendelkező vitorlás hajón)
Hangjelző eszköz
elektromos lámpa tartalék izzóval és elemmel
tűzoltó készülék
mentőfelszerelések (mentőpatkó és mentőmellények)
0,5 métert meghaladó szabadoldal magasság esetén fürdőlétra

A mentőmellény használatát a hajóvezető akár csendes időben is elrendelheti. Az utasok testmérete szerinti mellényeket kell használni, túl nagy mellényből kicsúszhat a viselője (pl. gyermek), túl kicsi mellény pedig nem tölti be feladatát, nem tartja fenn viselőjét.

A kishajózáshoz használt kötélfajták:

Fém anyagúak,(pl. sodronykötelek -kis nyúlás, nagy szakítószilárdság- a vitorlás hajók állókötélzetéhez)
Műanyag kötelek (pl. fonott ill. körszövött kötelek, mozgókötélzet, kikötőkötelek)

A kötelek fő jellemzői:

Szakítószilárdság
Csigaátmérő, amelyen átfordítható (a túl kicsi probléma)
Legkisebb kopással történő tartós használhatóság ideje

Kötélrögzítésre szolgáló eszközök a kikötőbika- és bak, kötéltartó stopperek.

A kötélrögzítő eszköz szilárdsága és terhelhetősége jóval nagyobb legyen a kötelek szakítószilárdságánál! A várható legnagyobb terhelés elviselésére (húzóerő) kell őket méretezni, átmérőjük az alkalmazott kötél átmérőjének legalább 10-szerese legyen.

A kikötőkötelet terheletlen állapotban nem szabad lekötni, mert ha a hajótest még mozgásban van, elszakadhat. Csúsztatva fékezzük le a hajótest mozgását, végül nyolcasokban („bika nyolcas”) rögzítsük.

A hajó bikái és bakjai valamint a kikötési pont (pl. szárazföld) közötti nagy magasságkülönbség esetén a kötél leugorhat és a hajó elszabadulhat, ezért szakszóval mondva „le kell fülelni” vagy szorító csomóval leszorítani.

Vonóhorgot főleg nagyhajóknál alkalmaznak, a kormányozhatóságot korlátozza, ezért nem a hajófaron, hanem a tömegközépponthoz közelebb, a hajó hossztengelyében helyezik el. A vonóhorog bármikor nyitható legyen.

Alkalmazott csomók:

Bikanyolcas (=kikötőkötél rögzítésére szolgáló csomó)
Palstek (= nem csúszó hurok)
Farkascsat, félcsat (=szorítókötés)

Navigációs és kommunikációs eszközök

Térképek
Hajózási kézikönyvek (pilotkönyvek)
GPS készülék, radar és mélységmérő
Hajózási rádió (VHF)

A navigáció elsődleges eszköze a papír alapú hajózási térkép. WGS típusú térképeken a műholdas (GPS) mérésből kapott jelek pontosan átvezethetők.

A hajózási térkép főbb adatai: 1. a meder mélységvonalas ábrázolása, 2. a környezőszárazulat ábrázolása, 3. műtárgyak ábrázolása, 4. akadályok (pl. zátonyok), hajózási jelek ábrázolása, 5. méretarány és tájolási adatok.

A GPS elektronikus műholdas helyzetmeghatározási eszköz. A háromszögeléshez hasonló módon dolgozik a készülék, több műhold együttes „láthatósága esetén a kibocsátott rádiójel útjának idejéből a távolságot megállapítva. Az észlelt műholdak számának növekedésével nő a mérés pontossága.

A GPS készülék alapszolgálatásai 1. a hajó koordinátái (földrajzi szélesség és hosszúság), 2. fenék feletti sebesség (Speed over ground, SOG), 3. fenék feletti útirány (course over ground, COG), 4. útvonalpontok (waypoints) és útvonalak (routes) programozhatósága.

Más egyéb szolgáltatásokra is képes, pl. magasság adatok, pályagörbe és útvonal rögzítése és tervezésre, man over board pozíció rögzítése.

A radar elektromos navigációs készülék, a visszavert rádiójel alapján kirajzolja a hajó körüli part alakját, („visszhang elv”) illetve a közelben tartózkodó hajók helyzetét. (fémet és követ lát igazán jól, fát és műanyagot csak nagyon kis távolságból észlel). A forgóantenna fordulataival megújuló szakaszos képet ad, kisméretű mozgások ezért nem látszanak igazán jól, ez a fordulásjelző alkalmazásával küszöbölhető ki.

Fordulásjelző készülék: pörgettyűs tájolót tartalmazó műszer, a hajó hossztengelyének irányváltoztatását méri.

Korlátozott látási viszonyok esetén műveletezést támogató eszközként használható, ha a készülék megfelel a műszaki előírásoknak, engedéllyel rendelkezik, kezelője pedig „radarhajós” képesítéssel.

Mélységi radar a vízfelszín alatti mélységet képes mérni, a hajó alatti tárgyakat, élőlényeket észleli (pl. halradar).

Az ultrahangos mélységmérő készülék navigációs segédeszköz a vízmélység méréséhez, illetve horgonyzásnál a horgonykötél vagy lánc hosszának megállapítására. (alapelv: horgonykötél hossza=vízmélység minimum négyszerese legyen!).

A deciméteres beosztással megjelölt csáklya is használható mélységmérésre, vízmérő lécként, illetve akár a mélységmérő készülék kalibrálásához.

A hajózási rádió (VHF=URH) a hajó-hajó és a hajó-part közötti kommunikáció és a segélykérés eszköze. A kezelőnek rádiókezelői képesítéssel kell rendelkeznie, a készüléknek („rádióállomásnak”) pedig hivatalos hívójellel kell rendelkeznie (pl. HA5KZY)

A hajótest mentésére szolgáló eszközök:

Szivattyú (kézi vagy elektromos)
Vízmericske, másnéven szapoly
Vödör és szivacs
Speciális ragsztóanyagok
Fémhajóknál kóc és faggyú a „bálázáshoz”. Bálázás=meleg faggyú és kóc összegyúrása „pogácsává”, a lékre szorítandó/ékelendő.

A lékponyva inkább nagyhajókon alkalmazott hajótest mentési eszköz, kívülről a lék fölé kell húzni, a víznyomás a lékre „tapasztja”.. Vitorlás kishajókon vitorla is használható erre a célra.

Hajóműveletek

A főbb hajóműveletek a következők:

Kikötői manőverek
Be- és kihajózás kikötőhelyről
Nyíltvízi manőverek
Vízből mentés
Horgonyzás

Kikötői manőverek:

Oldallal való kikötés esetén a kikötőhelyet előremenetben, orral a folyásiránnyal szemben, kis szögben közelítjük meg.

Medencés kikötő: (=egy vagy több csatornán elérhető mesterséges öböl)

Folyóvízen épült medencés kikötő bejáratát lehetőleg a sodorvonal közelében helyezik el, hogy a vízmélység elegendő legyen. A bejáratban erős áramlás léphet fel, a bejárati csatornában visszaörvénylés (=limány) és két oldalon lerakódások akadályozhatják a hajózást.

Tavakon a bejáratot a z uralkodó széliránytól védett oldalon építik, ha ez nem lehetséges, a bejárat elé hullámtörőt építenek.

A kihajózást a forgalom figyelembe vételével kell kezdeni. A kikötő hullámmentes vizén érdemes fordulni úgy, hogy a hullámokat a kikötő bejáratában már szemből kapjuk.

A behajózás szintén a forgalomtól függően történik, a hullámokkal együtt kell behajózni, majd a kikötőn belül, hullámmentes vízen fordulni a kívánt irányba.

Hullámzás esetén a sebességet akár ki- akár behajózásnál a bejáratban növelni kell!

Sodrás vagy erős szél esetén a bejárat sodrás ill. szél felőli oldala felé kell tartani!

Hullámmentes vízen a minimálisan szükséges sebességgel hajózunk be.

Úszóműről (pl. kikötőponton) történő elindulás, folyóvízen:

A farkötelet engedjük el először, majd egyenes kormánnyal előremenetbe kapcsolunk, az orrkötelet lazulásakor elengedjük, ezt követően a kormányt a víz felé fordítva a hajó eltávolodik („vágatás”); utána a forgalom figyelembe vételével hajózunk.

Elindulás rézsűs parttól, támdorongoktól, folyóvízen:

A far kikötőkötelet/támaszt szedjük be először, majd előremenetbe kapcsolva az orrtámaszt/kötelet szedjük be.

Manőverek szűk helyen, kormánylapáttal rendelkező hajón (=passzív kormány):

Ha kanyarodás közben a hajó nem akar gyorsulni, rossz irányba sodródik, akkor a kormányt egyenes állásba hozva megszüntetjük a kormánylapát fékező hatását, akár rövid ideig a veszély felé haladva is, de a hajó sebességre tesz szert és újra kormányozhatóvá válik.

Manőverek szűk helyen, hajócsavarral kormányozható hajón (=aktív kormány)

Rövid ideig tartó előre- és hátramenetekkel, illetve a kormány jobbra és balra fordításával a hajó kis helyen is könnyen fordítható.

Nyílt vízen a szélerő, a hullámok, illetve a sodrás (áramlat) befolyásolják a hajó menetirányát, útirányból kitérítő erőként. A hajó mederfenék feletti iránya (COG) és a pillanatnyi orrirány csak akkor azonos, ha a kitérítő erők egymást kiegyenlítik. A hajó orriránya általában „cselleng”.

Folyóvízen, fordulás előtt csökkentjük a sebességet, hagyjuk futni a hajót, majd a kormánylapát kitérítése után fokozzuk ismét a sebesség.

Taktikai forgáspont: a hajótest azon pontja, amely körül a hajó kormányzás hatására elfordul. Többnyire a hajó első harmadában van, így a hajó fara nagyobb ívet ír le forduláskor, mint az orra.

Sodoráramlás: a hajó mögötti térbe hátulról, a haladással ellentétes irányból bezúduló víz kormány- és sebességcsökkentő hatása.

Hidak környezetében a kijelölt hídnyíláson, középen haladjunk át.

Komp útvonalának közelében a komp mozgását figyelemmel kell követni, szükség esetén kitérni.

Nem szabadon közlekedő komp, pl. alacsonyvezetésű köteles komp közlekedése esetén gépi erővel „megáll” hajóműveletet hajtunk végre, hangjelzéssel illetve VHF rádión hozva a kompvezető tudomására áthaladási szándékunkat. A komp megérkezése után a kompkötelet leengedi. A komp vezetőjétől nem kell engedélyt kapnunk az áthaladásra! A kötél környezetében óvatosan kell hajózni.

Más hajóval összeütközés veszélye akkor jön létre, ha egymáshoz közeledve az orrszög nem, vagy csak kis mértékben változik. Ha mindkét hajó azonos mértékben csökkenti sebességét, az orrszög akkor sem változik!

Kitéréskor a másik hajó fara felé kell kormánymozdulatot tenni, hogy a másik hajó mögött haladhassunk át.

Más hajóhoz közeledve fontos eldöntenünk, hogy találkozás, előzés, vagy keresztezés várható-e. Ha a közeledő hajó orrszöge 112,5 fokos szögnél kisebb, akkor a keresztezés szabályait kell alkalmazni. Ha az orrszög 112,5 foknál nagyobb, előző hajónak kell tekinteni.

Előzésnél, veszély esetén az előző hajónak célszerű sebességét csökkenteni, hogy az egymás melletti haladás megszüntethető legyen.

Találkozás a szembejövő helyzet.

Vízbe esett személy mentése, felkutatása

Mentőpatkót azonnal a személy után kell dobni, lehetőleg úgy, hogy a sodrás/szél a személy felé sodorja azt. Vízbe esett személyt a szél/sodrás alatti oldalon szabad megközelíteni, hogy a személy hajónk felé sodródjon, ne pedig a hajó sodródjon a bajbajutottra.

Felkutatáskor állóvízen a növekvő négyzetek módszerével kell a személyt keresni, minden 90 fokos fordulónál növelni a következő oldal hosszát.

Folyóvízen az ún. pásztázó vagy sávos módszert kell használni: az elsodródás feltételezett irányában keresztirányú vonalon haladva.

A személy kiemelése csónakban a farán történjen, ne a csónak oldalán! Kishajókon a fürdőlétra a kiemelés elsődleges helye. Beemeléskor ne okozzunk sérülést, ezért ne a gerincén, hanem hason húzzuk be.

Horgonyzás

A kiválasztott horgonyzóhelyet lassan, a széllel és áramlással szemben közelítjük meg. A meder anyaga feleljen meg a horgony tulajdonságainak (iszap, homok, apró kő a legalkalmasabb, sziklás mederben végleg beakadhat a horgony). A leengedett horgony kötelét hátramenetben haladva engedjük le a kívánt hosszúságban. A lánc hossza minimum a vízmélység háromszorosa, kötél hossza a tízszerese legyen. A kötélnek/láncnak azért kell ilyen hosszúnak lennie, hogy a mederrel viszonylag párhuzamosan terhelje a hajó húzása, más irányba terhelve a horgony felszakad a mederből.

A horgony felszedése: a horgony fölé hajózunk, szükség esetén kismértékű előremenettel lazítjuk fel a horgonykötelet. A horgonyszár felemelése a fenékről kifordítja a horgonyt a mederből.

Kétláncos horgony: egyes nagyhajókon alkalmazott négykapás horgonyoknak két lánca van, az anyalánc adja a tartóerőt, a fejlánc pedig a horgony mozgatását.

A horgony kis helyen a fordulás segítésére is használható, a mederben megakadt horgonyra a fordulás ívével ellentétesen fordított kormánylapáttal ráhajózunk.

Kormányberendezések

Kishajókon aktív és passzív kormányberendezéseket használunk.

Aktív: a hajócsavart fordítja, illetve vízsugarat „lő ki”, pl. fordítható külmotor fordítható hajómotor, orrsugár hajtómű, vízsugár hajtás.
Passzív: a kormánylapátot fordítja, sebesség szükséges a kormányzáshoz. Kifordítva növeli a laterálfelületet, és így az ellenállást is. (tulajdonképpen fékezünk vele, hol a jobb, hol a bal oldalon, ezért kell sebesség a kormányzáshoz.)

Az orrsugár kormány a hajó farához közelebb lévő, a kormánylapát a hajó orrához közelebb lévő forgástengely körüli elfordulásért felel.

Álló helyzetben statikus felhajtóerő hat a hajótestre és a kormányra.

Menet közben a kormányra dinamikus felhajtóerő, a hajótestre pedig vízkiszorításos hajó esetén csak statikus felhajtóerő, siklóhajó esetén a testre statikus és dinamikus felhajtóerő együtt hat.

A hajó orrirányát propulziós hajtás (=gépi erő, hajócsavarral) esetén a kormánylapáton keletkező erő és a hajócsavar forgásiránya befolyásolja, a menetsebességgel arányosan.

Kerékhatás v. propellerhatás: a hajócsavar forgásának hajótestre ható elhúzó hatása, forgásiránya felé. Példa: part mellé bal oldallal kikötött hajón az amúgy előremenetben balra forgó hajócsavarral érdemes inkább hátramenetben elindulni, mert tolatáskor a hajócsavar jobbra forogva a hajót távolítani fogja a balos kikötőhelytől. Kötelek beszedésének sorrendje: 1. farkötél, 2. orrkötél.

A kormánylapát és a víz közötti sebességkülönbség befolyásolja a kormányerőt (növeli). Kormánylapátos hajón csak akkor kormányozzunk, ha van sebességünk!

Hátramenetben nem szabad túl nagy gépi erőt alkalmazni passzív kormányos hajón, mert a kormánylapát kicsapódhat, a hajóvezető elveszítheti uralmát a hajó felett.

Vezetési ismeretek folyóvízen

Közvetlenül elindulás előtti feladatok, gépi hajtás esetén, úszóműről indulva:

létszám ellenőrzése, feladatok megbeszélése
motor elindítása,
szükség esetén pozíciófények felkapcsolása
„biztonsági kikötőelemek lebontása” azaz kikötési kellékek, pufferek, esetleges támdorongok „lebontása”
orr és farkötelek „futóra” engedése
ha van, hajópalló vagy hajójáró behúzása

A hajó valódi sebességét (meder feletti sebesség, SOG, speed over ground) a hajótest ellenállása, a víz fizikai tulajdonságai, a szél hatása, a vízáramlás és –kis mértékben- a medertől való távolság határozzák meg.

Folyóvízen a szabad űrszelvény magasságának (M) meghatározása fontos feladat, pl. hogy a hajó átfér-e hídnyílás, stb. alatt. A műtárgyak adatait hajózási nagyvízszinthez viszonyítva (NHV) adják meg a térképeken.

M=L-V+H

Ahol L= legnagyobb hajózási vízszint; V=pillanatnyi vízállás; H=hídnyílás magassága legnagyobb hajózási vízszint esetén.

Pl. vitorlás hajónk fixpont magassága 10,5 méter (=1050 cm). A legnagyobb hajózási vízszint az adott vízterületen 670 cm. A hídnyílás szabad magassága legnagyobb hajózási vízszintnél 830 cm. A pillanatnyi vízállás 400 cm, ezt a vízállásjelentés adataiból tudjuk (www,hydoinfo.hu). Átfér-e hajónk a híd alatt?

M=670-400+830=1100 cm

Hajónk átfér, 50 cm marad még felette.

Zsilipelés, áthajózás vízlépcsőn

Duzzasztással (célja: öntözés, energiatermelés, folyószabályozás) a vízszintben nagy különbségek jönnek létre, ún. vízlépcsők keletkeznek. A vízlépcső két oldala a vízszint alapján: alvíz és felvíz. Felvízen a víz folyása lassul, a víztömeg növekszik.

A duzzasztóművek a vízszintkülönbséget létrehozó műtárgyak. A duzzasztómű a hajózás számára akadályt jelent.

A duzzasztómű melletti elhajózást a hajózsilip biztosítja (=a vízlépcső által okozott vízszintkülönbségen való áthajózásra szolgáló műtárgy). A hajózsilip előtt várakozóhelyet alakítanak ki, itt kapunk információt a zsilip használatáról. A behajózás érkezési sorrendben történik, előzni tilos (nagyhajók elsőként hajózhatnak be).

A hajót a vízszintet követő úszóbakokhoz rögzítjük, ezek horony mentén fel- le képesek mozogni. Kisebb zsilipekben fix szerelésű „kampók” találhatók. A zsilip menekülő útvonalai létrák.

Fel és alvízen veszélyes keresztirányú áramlással kell számolnunk!

Áthajózás magas vízállás, árvíz idején

A duzzasztást megszüntetik, engedik a vizet, a kijelölt helyen zsilipelés nélkül is lehet hajózni. Erről tájékozódni kell, illetve VHF rádión informálódni a zsilip személyzeténél. A sodrás nagyon erős lehet. Kerülni kell a találkozást, előzést, keresztezést, viszonylag nagy sebességgel haladva kell mielőbb áthaladni a kritikus zónán.

Közepes és alacsony vízálláskor, átlag vízszinteken normál üzemmódban használjuk a vízlépcsőket (zsilipelés).

A hajósurrantó csónakok, kis súlyú hajók számára kialakított áthaladási lehetőség, lassan áramló vízzel „fedett” rézsű. A csónakot üresen vontatják át!

Kedvezőtlen áramlások:

Duzzasztómú felvizén a víz a zsilipbejárat előtt keresztbe áramlik, a parttól a folyó közepe felé; alvízen fordítva, a part felé áramlik keresztbe.

Tölcsérhatás: a pillérek felől erősen középre áramlik a víz.

Zátonyra futás, leszabadítás

Az erős szélre még a géphajók is érzékenyek, a hajó szélnek kitett felülete és a laterális felület nagysága szerint. Ismeretlen víziúton nagyon körültekintően hajózzunk, mérjük a mélységet, tájékozódjunk az akadályokról, zátonyokról!

Zátonyra futott hajó leszabadításánál figyelembe kell venni:

a szél irányát (ráfújó vagy elfújó szél)
a víz áramlási irányát és erejét

a meder anyagát (pl. homok vagy sziklás)
lékesedett-e a hajó (a zátonyon nem süllyed el)
a vízszint várható változását

A tőkesúlyos hajót megdöntve, önerőből is le lehet szabadítani (motorral, vagy horgony messzire történő kirakásával, lehúzással). Erős ráfújó szél esetén csak a levontatás segíthet.

Sziklás mederben való zátonyra futásnál sérülésre, léktömítésre kell számítani. A levontatott hajó fenékvizsgálata (van-e vízbetörés) dönti el, hajózhatunk-e tovább.

Elsüllyedt hajó kiemelése

Általában úszódaruval, esetleg felfújható légzsákokkal végzik, búvármunka is szükséges hozzá.

Gyakorló kérdések

Milyen hajóokmány szükséges kishajón?

Érvényes hajólevél, a vezetőnek pedig érvényes vezetői engedély.

Milyen adatokat tartalmaz a hajólevél?

Tulajdonos adatai, 2. hajó méretei, 3. hajómotor adatai, 4. előírt minimális személyzet és maximális utaslétszám, 5. engedélyezett vízterület (1.,2., vagy 3. hajózási zóna), 6. a jegyzék megnevezése, amely a kötelező felszereléseket tartalmazza (kishajókra: 4. számú felszerelési jegyzék), 6. érvényesség ideje (5 évente kell a hajót műszaki szemlére vinni).

A személyzetre vonatkozóan milyen adatok szerepelnek a hajólevélben?

Kishajókon az előírt minimális személyzet (általában 1 fő) és maximális utaslétszám (a leggyakoribb a 6 fő), nagyhajókon még a személyzet képesítés szerinti összetétele is.

Mi a teendő, ha a hajó személyzetének létszáma csökken és emiatt a hajózás nem biztonságos többé?

A legközelebbi kikötőbe behajózni.

Mi a hajóvezető felelőssége?

Felel a hajón tartózkodó személyek biztonságáért, a hajó biztonságos és környezetkímélő üzemeltetéséért, valamint a hajózás rendjének megtartásáért.

Mi a teendő, ha az utasok közül valaki megbetegszik, megsérül?

A hajóvezető köteles elsősegélyt nyújtani, segítséget hívni, illetve a beteget az ellátás helyére szállítani.

Mire utasíthatja veszélyben a hajóvezető az utasait?

A vészhelyzet elhárításában való segítségre.

Mire kötelezi a jogszabály a hajóvezetőt a hajó elhagyásakor?

Utolsóként hagyhatja el a hajót, miután az utasokat és a hajóokmányokat biztonságba helyezte.

Mi a hajólajstrom?

Hatósági jegyzék, amely a hajó tulajdonviszonyait (jogokat és esetleges terheket) tartalmazza.

Melyek a hajózás személyi és tárgyi feltételei?

Tárgyi feltételek: érvényes hajóokmánnyal rendelkező, kötelező felszerelésével felszerelt vízmentes kishajó; személyi feltételek: a hajóokmányban előírt számú és képesítésű személyzet a hajón tartózkodik.

Mely hatóságok ellenőrizhetik a hajót?

A hajózási hatóság (NKH) és a rendőrhatóság.

Hogyan ellenőrzi a hatóság hogy a vezető jogosult-e a hajó vezetésére?

A képesítő okmány ellenőrzésével. (Európában és világszerte még nem egységes a szabályozás, vannak országok, ahol nem kell kishajó vezetéshez semmilyen engedély).

Melyek a legfontosabb teendők géphajó elindulása előtt?

Utaslétszám ellenőrzése, motor ellenőrzése és járatása, teendők megbeszélése, (pozíciófények felkapcsolása éjszaka), kikötőkötelek futóra vétele

Melyek a hajózásban használatos kötelek fő jellemzői?

Szakítószilárdság, csigaátmérő (amelyen átvezethető) és a tartós használhatóságuk idejét.

Melyek a hajózásban használatos kötelek jellemző anyagai?

Fém (sodrony) és műanyag.

Hogyan használja a kikötőköteleket?

Amikor a hajó még mozgásban van a kikötőhelyre beúszva, nem szabad terheletlenül lekötni (szakadásveszély), hanem a kikötőbikán/bakon csúsztatva a kötelet, fokozatosan fékezzük le a hajó sebességét, végül nyolcasokban (pl. bikanyolcas) kössük le.

Milyen méretű legyen a kikötőbika/bak a kötél átmérőjéhez képest?

Legalább 10 szeres átmérőjű.

Melyik legyen erősebb, a kikötőkötél, vagy a kikötésre szolgáló eszköz?

A kötélrögzítő eszköz (bika, bak, stb.) sokkal erősebb legyen, mint a kikötőkötél.

Milyen eszközökkel menthető a hajó?

Szivattyú, mericske (szapoly), vödör és szivacs, speciális ragasztók és ékek („dugók”), fémhajókon faggyú és kóc keveréke („léktömítő pogácsa”)

Mi a „bálázás” művelete?

Fémhajókon a melegített faggyúba kóc keverése, a pogácsa kisebb lék belülről való tömítésére alkalmas (kishajózásban nem igazán alkalmazzák)

Mi a lékponyva?

Kívülről a lékre húzott ponyva (pl. vitorla) a víznyomás a lékre tapasztja.

Milyen egyéni és csoportos mentőeszközöket ismer?

Egyéni: mentőmellény és mentőpatkó vagy mentőgyűrű, csoportos: mentőcsónak, mentőtutaj.

Hogyan használja a mentőgyűrűt?

A vízbe esett személy közelébe kell dobni, úgy, hogy lehetőleg a szél/áramlás a mentendő felé tolja.

Milyen fedélzeti hajóműszerek segíthetik a hajózást?

Szélerő és iránymérő („wind”), kormány állásszögjelző („rudder”), sebesség és mélységmérő.

Mi a navigáció legfontosabb, elsődleges eszköze?

A papírtérkép (hajózási térkép)

Melyek a hajózási térkép fő adatai?

A meder mélysége, a vizet határoló szárazföld alakja, akadályok, veszélyek, zátonyok, hajózási jelek, méretarány.

Átvezethető-e a GPS-ről kapott pozíció a hajózási térképre?

Csak ha mindkettő a WGS rendszer szerint készült (world geodetic system).

Mi az elektronikus műholdas helymeghatározó rendszer, azaz a hajózási GPS alapszolgáltatása?

Pozíció (földrajzi szélesség és hosszúság adatai), valódi útirány és valódi sebesség (mindkettő a meder feletti), programozható útipontok és útvonal.

Mi határozza meg a GPS adataink pontosságát?

Az észlelt műholdak száma, minél több (pl. 4-6), annál pontosabbak az adatok.

Mi a GPS mérés elve?

A műholdról érkező rádiójel útjának mérésével a háromszögeléshez hasonló módon történik a mérés.

Mi az útirány fogalma?

A hajó haladási iránya az északhoz, mint referencia irányhoz viszonyítva.

Mi a meder feletti útirány fogalma?

COG course over ground, vagyis a meder feletti valódi útirány, a valódi északhoz viszonyítva.

A kompasz (hajótájoló) a valódi északot mutatja-e?

Nem, a mágneses észak szerinti irányt, térképről leolvasható az eltérés, ez hazai vizeinken jelentéktelen.

Mi befolyásolja a valódi útirányt?

A hajóra ható szél és vízáramlás sebessége és iránya, a tolóerő és a taktikai forgástengely közötti távolság, illetve a kormány állásszöge.

Mi a hajó orrirányának fogalma?

A hajó pillanatnyi haladási iránya, a szél és hullámok okozta csellengés miatt ritkán esik egybe az útiránnyal.

Mikor esik egy vonalba az orrirány és az útirány?

Ha a hajóra ható kitérítő erők pont kiegyenlítik egymást.

Mi a valódi sebesség fogalma?

SOG speed over ground, vagyis a meder feletti valódi sebesség. A hagyományos (pörgettyűs) sebességmérőre hat a folyó áramlása, de a GPS a SOG (valódi) értéket mutatja.

Mi a VHF rádiótelefon?

Hajózási rádió, kapcsolatfelvételre (16os csatorna) és hajó-hajó, ill. hajó-part közötti kapcsolatra (tartós kapcsolatra más csatorna használandó, a 16ost szabadon kell hagyni) szolgál.

Kell-e képesítés a VHF rádió kezeléséhez?

Igen, a rádióállomásnak pedig hívójel is kötelező

Mi az elektronikus mélységmérő?

Navigációs segédeszköz a vízmélység mérésére, pl. horgonyzáshoz.

Mire használható a vízmérő léc?

Mélységmérésre, és az elektronikus mélységmérő bekalibrálására.

Mi a radar működési elve?

A „visszhang elv” alapján a kibocsátott és visszavert rádióhullámokat időkülönbségéből kiszámítja a távolságot.

Mi a fordulásjelző készülék?

A radarhajózást segítő műszer, mely alkalmas a kisebb hajómozgások észlelésére (pörgettyűs tájolót tartalmazó készülék) a radar ugyanis szakaszosan megújuló (az antenna egyes fordulataiként) képet ad, melyen a lassabb mozgás nem jól látszik.

Mi a mélységi radar?

Vízfelszín alatti távolságok, azaz a mélységek mérésére képes radar. (egyszerű változata a halradar)

Mi a vonóhorog (vontatóhorog)?

Nagyhajókon használják, nem a hajófaron helyezik el, hanem jóval előrébb, mivel a kormányképességet a hajófaron erősen korlátozná. Könnyen nyitható legyen!

Mi a veszélye annak, ha a hajó kikötési pontjai és a part között igen nagy a magasságkülönbség?

A kikötőkötél leugorhat, ezért az rá kell szorítani, lebiztosítani a kikötőbakra.

Hogyan emeljük be a bajbajutottat vízből mentéskor a hajóba?

Lehetőleg a hasán, soha ne a gerincén.

Hogyan kell tavon a vízbe esett személy felkutatását végezni?

A növekvő négyzetek módszerével, azaz az elsodródás irányában 90 fokos fordulónként növelt oldalhosszúságú négyszögeket behajózva.

Hogyan kell folyóvízen a vízbe esett személy felkutatását végezni?

Pásztázó (sávos) kereséssel, azaz a sodródás irányában a folyással keresztbe hajózva, parttól partig, ha ez lehetséges.

Hogyan közelítjük meg a vízbeesett személyt?

Tavon széllel szemben, folyóvízen sodrással szemben. A szél/sodrás az embert tolja a hajó felé, ne a hajót az emberre!

Hogyan kell csónakba beemelni a bajbajutottat?

Lehetőleg hátul, mert oldalt felboríthatja a csónakot.

Mit tesz ön, ha szűk helyen a hajó „nem akar” kanyarodni?

Valószínűleg kihajtva maradt a kormány és fékezett, ezért először egyenesbe hozom a kormányt, majd ha sebesség lesz, a hajó kormányozhatóvá válik.

Mi a medencés kikötő?

Mesterséges öböl, amely egy vagy több bejáraton (csatornán) közelíthető meg.

Hogyan hajózik ki medencés kikötőből hullámos vízre (pl. tavak)?

A forgalom figyelésével, lehetőleg a benti hullámmentes vizen szembefordulva a hullámzás irányával, a bejáratban fokozva a sebességet.

Hogyan hajózik ki medencés kikötőből folyóvízre?

A forgalom figyelésével, enyhén a kikötőbejárat sodrás felőli (felső) oldalára tartva.

Hol helyezik el a bejáratot folyóvizen, medencés kikötő esetében?

A sodorvonal közelében, hogy ne rakódjon le üledék a bejáratban. Erős áramlás, a széleken pedig limány (visszaáramlás) és lerakódás előfordulhat.

Hogyan hajózik be medencés kikötőbe hullámos vízről (pl. tavak)?

A kijövő forgalom figyelésével, a hullámokkal lehetőleg együtt haladva, a bejáratban rövid ideig fokozva a sebességet, majd a benti hullámmentes vizen fordulok a kikötőhelyek felé.

Hogyan hajózik be medencés kikötőbe folyóvízről?

Lehetőleg hegymenetben, határozottan a kikötőbejárat sodrás felőli (felső) oldalára tartva.

Hogyan köt ki Ön gépi meghajtással, folyóvizen?

Sodrással szemben (hegymenetben) előremenetben, kis szögben és lassan a part felé haladva.

Hogyan indul el folyóvizen, oldallal kikötött helyzetből, gépi erővel?

Sodrással szemben vagyok, ezért a farkötelet lazítom meg először, lassú előrementbe kapcsolva az orrkötelet is beszedjük.

Hogyan indul el kisgéphajóval (pl. lakóhajó) folyóvizen részűs partfaltól?

Lakóhajózásnál gyakori, hogy a hajó természetes részűs partfal mellé köt ki (többnyira a folyásiránnyal szemben, azaz hegymenetben). Részűs part mellett karók vagy támdorongok jobban rögzítik a hajót, mint kötelek. Elindulásnál a fartámaszt szedjük be először, majd előrementbe kapcsolva az orrtámaszt is.

Hogyan hajózik Ön üzemelő köteles komp környezetében?

Megállunk, majd a kompvezetővel VHFrádión (vagy ha ez nincs, akár hangos kiáltással) közöljük áthaladási szándékunkat, aki átkelés után leengedi a kompkötelet.

Hogyan kell áthajózni hídnyíláson?

Középre tartva, a kijelölt nyíláson, felkészülve a pillérek zavaró áramlataira.

Mikor fenyeget ütközés veszélye más hajóval?

Ha annak orrszöge tartósan nem változik. (az orrszög akkor sem változik, ha mindkét hajó észlelte a veszélyt, és egyforma mértékben lassítanak!)

Mi az orrszög?

A hajóorr és egy környező tárgy által bezárt szög.

Hogyan tér ki más hajó útjából?

Mögötte, annak fara felé kormányozva, majd kellő íven kikerülve (vitorláson ejtéssel).

Előzés során kinek kell csökkentenie sebeségét, ha szemből akadályt észlelnek?

Az előzést végrehajtó hajónak.

Mi a találkozó helyzet?

Két hajó szemből, vagy közel szemből (20 fokon belül) történő érkezése.

Mi a keresztezés?

Ha a közeledő hajó orrszöge 112,5 fokon belül van, de nem szemből vagy közel szemből érkezik.

Hogyan fordul Ön gépi erővel, folyóvizen?

Kis sebességből kezdem a fordulást, a kormány kimozdítása után fokozatosan növelem a sebességet.

Mikor tartja meg a horgony a hajót?

Ha az megfelelő alakú és súlyú, a kötél vagy lánc pedig jó hosszú, hogy a kötél a mederben a talajjal közel párhuzamosan álljon a horgonyszár közelében.

Milyen a jó horgonyzóhely?

Szél és áramlásvédett, elegendő vízmélységű (de nem túl sok) a meder pedig alkalmas (homok, iszap, apró kő). A szél vagy áramlás iránynak megváltozásakor legyen elegendő hely a veszélyes helyektől (pl. zátony, más hajók) távol maradni!

Mennyi legyen a horgonykötél/lánc hossza?

A lánc a vízmélység min. 3 szorosa, a kötél akár a vízmélység 10szerese is lehet..

Hogyan engedi le Ön a horgonyt?

Kizárólag álló hajón, a hajó orra a szél vagy sodrás irányába néz. Haladó vagy nem szélirányba néző hajón sosem engedjük le a horgonyt!

Hogyan szedi fel a horgonyt, gépi erővel?

A horgony fölé motorozunk nagyon lassú előremenetben, miközben a horgonykötelet/láncot felfelé húzzuk. A horgony fölé érve a horgony könnyen kibillenthető a mederből, és teljesen felhúzható. Először a horgonyszár fog kibillenni a mederből, aztán a horgony többi része.

Mi a kétláncos horgony?

A normál lánc (anyalánc) a szár végén van, a horgony alsó részéhez pluszban segédláncot (fejlánc) kötnek a horgony mozgatásához (pl. ha beakad egy sziklába).

Hogyan alkalmazható a horgony szűk helyen való megforduláskor?

A leengedett horgony fixálja a hajó orrát, így kis hely is elegendő lesz. A fordulás irányával ellentétesen álló kormánnyal előremenetben hajózunk.

Mi a csavaráram, más néven csavaráramlás?

A hajócsavar okozta áramlás, a hajó emiatt halad, ill. csavarhatás is keletkezik.

Mi a csavarhatás? (más néven „kerékhatás”, ill. propeller effektus)

A hajócsavar forgási irányban történő „elhúzó” hatása, azaz a hajócsavar forgási iránya felé elmozdítja a hajó farát.

Hogyan indul el Ön part mellé jobb oldalával kikötött hajóval gépi erővel, ha annak hajócsavarja (előremenetben) jobbforgású?

A kötelek elengedése után először érdemes tolatni, (és emiatt először az orr- majd a farkötelet beszedni) hiszen a jobbforgású hajócsavar hátramenetben balra forogva a csavarhatással segít elhúzni a hajó farát a parttól, majd a kellő oldaltávolság után előremenetbe kapcsolok.

Milyen irányban fordul el a jobbforgású hajócsavarú hajó orra, ha azt előremenetben elengedik?

Balra.

Mi a sodoráramlás?

A haladó hajó mögötti térbe hátulról visszafelé beáramló víz, csökkenti a sebességet és a kormányképességet.

Mi a a csatornahatás?

Keskeny és sekély mederben a hajó mellett nem tud hátrafelé áramolni az elől felgyűlt víz miatt. Ellenszere: igen lassan haladni.

Mi a hajó kitérési képességének fogalma?

A hajó reakciója a kormánymozdulatra, majd az ellenkormányzásra.

Mi a kormányképesség fogalma?

Iránytartás (iránystabilitás), kitérési képesség, iletve a fordulási kör átmérője a hajó hosszához viszonyítva. (akkor optimális, ha a hajó 180 fokos irányváltoztatást a hosszával megegyező átmérőjű körön meg tud tenni).

Mikor a leghatékonyabb a kormány?

Passzív kormánynál akkor, ha növekszik és maximális lesz a kormánylapát körül áramló víz mennyisége, aktív kormányon viszont akkor, ha növekszik a tolóerő.

A hajó sebessége növeli-e a kormányképességet folyón?

Csak akkor, ha ez a vízhez viszonyított sebességkülönbséget növeli. (pl. ha a hajót is gyorsítjuk, de a folyó is gyorsul, ugyanakkora marad a kormányerő)

Mi a a laterálfelület fogalma?

A hajó víz alatti felületének merőlegesen kivetített oldalvetülete, ez hat az oldalra való sodródása (oldalcsúszás. „abdrift”) ellen.

Mi a passzív kormány?

Kormánylapát, álló hajó „passzív”, sebesség kell a kormányzáshoz: elfordítása növeli a közegellenállást.

Merre fordul a hajó, ha a passzív kormányt (kormánylapátot) balra térítem ki?

Balra.

Igaz-e az a kijelentés, hogy a passzív kormány növeli a hajó laterálfelületét és kitérített állapotban a (közeg)ellenállást?

Igaz, ez a működésének alapelve.

Mi az aktív kormány?

Forgatható hajócsavar, aktív, hiszen akár álló hajó is kormányozható. A hajó első harmadában lévő forgástengely körül fordítja a hajót, vagyis a hajó fara kicsapódik” kanyarodáskor.

Milyen aktív kormányokat használnak kishajón?

Külmotor, orrsugár kormány, vízsugár hajtás.

Miért nem jó a gyakori kormányhasználat?

Csökkenti a hajó sebességét.

Milyen hatások alakítják ki a kormányerőt passzív kormányon? (kormánylapáton)

A kormánylapát és a körülötte lévő víz sebességkülönbsége, a kormánylapát felületének mérete, a kormány kitérítési szöge.

Mi történik passzív kormányos hajóval, ha hátramenetben hirtelen túl nagy géperőt adunk?

A víz kicsavarhatja a kormányos kezéből a kormányrudat, hiszen a kormánylapát az alá kapó víz hatására kicsapódhat.

Mi az orrsugár kormány?

Nagyobb hajók orrába vízvonal alá felszerelt vízsugár kifújó nyílás, a hajó orrát jobbra-balra mozgathatja. A hajó hátsó harmadában lévő forgástengely körül fordítja a hajót!

Milyen felhajtóerő hat a vízkiszorításos hajó kormányára és testére haladáskor és álló helyzetben?

Álló helyzetben statikus felhajtóerő, haladáskor statikus és dinamikus felhajtóerő. Mindkettőre, egyaránt!

Sikláskor milyen felhajtóerő hat a siklótestű hajóra és annak kormányára?

A hajótestre statikus és dinamikus felhajtóerő, a kormányra dinamikus felhajtóerő hat sikláskor.

Mi a taktikai forgáspont fogalma?

A hajó azon „tengelye”, amely körül kormáyzáskor elfordul. Általában a hajó középvonalától előrébb található, ezért a hajók fara kanyarodáskor nagyobb ívet ír le, mint az orra, tehát szűk helyen a hajó farára jobban kell figyelni!

Széles hajókon mivel lehet megőrizni a kormányképességet?

Két –egymással összekapcsolt- kormánylapát alkalmazásával (gyárilag), hogy erős megdőlés esetén is víz alatt legyen egy kormánylapát.

Mi a vágatás?

A hajó hossztengelyének a kormánnyal való elfordítása a sodrással párhuzamos helyzetből. Hatására a hajón előremozdító erő ébred. Ezt a műveletet használja a köteles komp is, de pl. folyón passzív kormányos hajón való kanyarodásnál is használjuk: kanyarodásnál elfordítjuk a hajót a kormánnyal a sodrással párhuzamos helyzetből (vágatást kezdünk), ez után egyenesbe hozzuk a kormányt, a hajó megteszi a kívánt távolságot, majd a kormánnyal befejezzük a kanyarodást, felvéve a kívánt menetirányt.

A kormányt hány fokos szögig érdemes maximálisan kihajtani passzív és aktív kormányos hajóknál?

Passzív kormánynál 35 fok felett kormányerejének maximumát elérte és már csak fékez a kormány; aktív kormánynál akár 60-80 fokos kihajtásnál is nő a kormányerő.

Hogyan befolyásolja a hajó orrirányát a hajócsavaros hajtás?

A mozgás miatt a kormánylapáton kormányerő ébred, a hajócsavar pedig a csavarhatással befolyásolja az orrirányt, a sebességgel arányosan.

Két motoros hajó (két külön gázkarral) hogyan tud szinte helyben megfordulni?

Egyik motor előremenetben, másik hátramenetben jár, a kormány erejénél jobban fordít a két motor.

Mi a szabad űrszelvény magasság?

A függőlegesen mért távolság a pillanatnyi vízállás és a hajóutat keresztező műtárgy (pl. híd) között a hajóútban.

Hogyan számolható ki a szabad űrszelvény magassága, (M) a L= legnagyobb hajózási vízszint (L) pillanatnyi vízállás (V) és a hídnyílás magassága legnagyobb hajózási vízszint esetén (H) ismeretében?

M=L-V+H

Hídnyílás alatt szeretne áthajózni. Hajója szélességét és fixpont magasságát már összehasonlította a hídra megadott HNV-hez (hajózási nagyvízszint) adatokkal és a napi vízállás adataival, és a számítás szerint átfér. Kell-e biztonsági tartalék távolságot is alkalmaznia?

Igen, érdemes, hiszen hullámzás is lehet, az M=L-V+H képlet a hullámzást nem veszi figyelembe (mivel folyón általában kevésbé jelentős).

Hol alkalmaznak hajózsilipet?

Duzzasztóműveknél, a vízszint függőleges irányú „áthidalására”.

Jelzik-e zsilipben a hajók által elfoglalható területeket?

Igen, függőlegesen felfestett vonalakkal. Ezek a vonalak –megfelelő tiltó jelzéssel- a víz alatti veszélyeket, akadályokat is jelölhetik.

Milyen eszközökhöz szabad zsilipben kikötni?

Falba süllyesztett karikákhoz és bakokhoz (ez esetben a kötél másik végét tilos lekötni), vagy a vízszinttel együtt mozgó úszóbakokhoz.

Mi a hajósurrantó?

Ferde rézsű, amelyen vizet áramoltatnak, csónakok áteresztésére való, zsilipelés helyett. A vízszintkülönbséget a zsilip függőleges irányban küzdi le, a hajósurrantó rézsútos irányban!

Mi a hajóemelő (hajóelevátor)?

Speciális, igen ritka „zsilipelő” műtárgy: a medence (a hajóval együtt) mozog függőlegesen („lift”) vagy körpályán („óriáskerék”).

Milyen kedvezőtlen áramlások hatnak a hajóra vízlépcső térségében?

Felvízen a zsilip bejáratánál keresztáramlás, a part felől a folyó közepe felé; alvízen pedig fordítva, a part felé lép fel keresztáramlás.

Lehetséges-e vízlépcsőn zsilipelés nélkül áthajózni?

Igen, magas vízhozamnál előfordul, hogy a két vízszint azonos magasságú, ilyenkor a duzzasztó egyik nyílásán engedélyezett az áthaladás.

Mi a zsilip menekülőútvonala?

A zsilip falán lévő létrák.

Mi az első teendő fennakadás, zátonyra futás után?

Az utasok állapotának, esetleges sérüléseknek vizsgálata, ezt követi a fenékvizsgálat és a hajó mentése.

Zátonyra futás után szükséges-e fenékvizsgálatot tartani?

Igen, megnézni, van-e vízbetörés (pl. sziklazátonynál). Ha nincs sérülés, leszabadulás után folytathatjuk utunkat. Ha sérülés van a hajó elsüllyedhet leszabadítás után!

Hogyan szabadítja le hajóját laza anyagú zátonyról (pl. homokzátony)?

Felderítve a zátony irányát és határait, az esetlegesen kedvező irányú szél, áramlás segítségével. Ha ez nem segít, akkor a hajó megdöntésével, erős hátramenettel.

Lehetséges-e a hajózás elsődleges jégzajlásban? (amikor a jégtáblák elkezdenek összeálni)

Még igen, de nem sokáig: a hajó bármikor befagyhat, azonnal a biztonságos veszteglőhelyre kell meni (pl. téli kikötő) akár éjszaka is folytatva utunkat odáig.

Hogyan kompenzálja a szélnek a hajóra ható eltérítő erejét?

„Rákormányzunk, rátartunk” a szélre, illetve nagyobb sebességgel haladunk oldalszél esetén.

Mit jelent a „szélérzékenység” fogalma?

A hajó szélnek kitett felületének és a hajótest víz alatti, oldalcsúszás ellen ható felületének (laterálfelület) aránya.

Megállhat-e hajója erős szélben, kanyarodás közben?

Igen, ha a kormányerő és a laterálfelületen keletkező oldalirányú erő megszűnik, a hajó a szél irányába sodródni kezd.

Motoros hajón figyelembe kell-e venni a szél erejét és irányát?

Igen, motoros hajókra is nagymértékben hat az erős szél, a hajócsavar tolóereje nem mindig elegendő ennek leküzdésére (pl. viharos szembeszél).

Mire kell ügyelni kisvízi hajózáskor?

A meder egyes pontjai szárazra kerülhetnek, fogy a vízmélység és a hajóútszélesség, csökken a víz sebessége.

Mire kell ügyelni nagyvízi hajózáskor?

A szabad magasság csökken, nő a vízmélység és a hajóútszélesség, a víz sebessége és az uszadék mennyisége.

Ellenőrző kérdések

Rendelkezésre álló idő: 8 perc.

1. Milyen fő adatokat közöl a hajózási térkép?

a) vízmélység, meder anyaga, hajózási akadályok, hajóút jelei.

b) vízmélység, kikötők koordinátái, ár-apály adatok.

c) vízmélység, meder anyaga, műtárgyak elhelyezkedése, kikötői szolgáltatások.

2. Mi a hajózási GPS készülék működési elve?

a.) a műholdak által sugárzott rádiójel-koordinátákat veszi a készülék.

b) A háromszögeléshez hasonló módon dolgozik a készülék, több műhold együttes „láthatósága esetén a kibocsátott rádiójel útjának idejéből a távolságot megállapítva.

c) a műhold és a hajó vevőkészüléke közötti elektromos jelekből a megfelelő frekvenciájú jeleket fogadva, azokat koordináta-adatokként jeleníti meg a készülék.

3. Melyek a hajózásban használt kötelek fő jellemzői?

a) szakítószilárdság, nyúlási index, kopási együttható.

b) szakítószilárdság, átmérő, hosszúság, belső magvastagság, UV-sugárzás elleni védettség, nyúlással szembeni ellenállóképesség.

c) szakítószilárdság, csigaátmérő, amelyen átfordítható, legkisebb kopással történő tartós használhatóság ideje.

4. Mi a neve a hajó kormányképességét és sebességét csökkentő hajó mögé tóduló víztömegnek?

a) csavaráramlás

b) sodoráramlás

c) visszaáramlás

5. Hogyan hajtja végre a kanyarodást folyóvízen?

a) fordulás előtt növeljük a sebességet, a kanyarodás iránya felé fordítva a kormányt.

b) fordulás előtt a hajót teljesen lelassítjuk, a közlekedés más résztvevőit nem zavarva fordulunk, biztonságos sebességgel.

c) fordulás előtt csökkentjük a sebességet, hagyjuk futni a hajót, majd a kormánylapát kitérítése után fokozzuk ismét a sebesség

6. Hogyan indul el úszóműről, folyóvízen, gépi hajtással?

a) A farkötelet engedjük el először, majd egyenes kormánnyal előremenetbe kapcsolunk, az orrkötelet lazulásakor elengedjük, ezt követően a kormányt a víz felé fordítjuk.

b) az orrkötelet engedjük el elsőként, erős előremenettel, a farkötelet feszesen tartva fordítjuk ki a hajó orrát a sodrás irányába.

c) az orr- és farköteleket egyszerre elengedjük, a hajót kézi erővel a legénység egy tagja a parttól ellöki, ez után előremenetbe kapcsolunk.

7. Hogyan számolja ki a szabad űrszelvény magasságot (M)? L= legnagyobb hajózási vízszint; V=pillanatnyi vízállás; H=hídnyílás magassága legnagyobb hajózási vízszint esetén.

a) M=V-L+H

b) M=L-V+H

c) M=H-L+V

8. Mit nevezünk a hajó taktikai forgáspontjának? (3 pont)

a) a hajótest azon pontja, amely körül a hajó kormányzás hatására elfordul.

b) a hajótest azon pontja, amely körül a forgó hajócsavar következtében elfordul.

c) a hajó hajócsavarjának forgáspontja.

Elérhető pontszám: 10. Megfelelt: 75%, azaz 8 ponttól. Elért pontszám:…..

Megoldás: a,b,c,b,b,a,b,a